Alvás- és evészavarokat idéz elő a pandémia a fiataloknál; a szülők fele szerint okozott a járvány valamilyen lelki vagy mentális problémát, viselkedészavart a gyermekek körében – ez derül ki az SOS Gyermekfalvak legfrissebb felméréséből.
A felmérésében arra keresték a választ, hogy hogyan viselték a hónapokig tartó bezártságot a fiatalok. Az online kérdőívet 1019 szülő töltötte ki, akiknek van középiskolás gyermekük. A szülők szerint a leggyakoribb pszichés tünet, ami a pandémia alatt jelentkezett a fiataloknál:

• a szokatlan fáradtság (67 százalék),
• a tartós szomorúság- és ürességérzet (65 százalék),
• valamint az alvászavarok (53 százalék).

Hallgassa meg az Érd FM 101,3 interjúját Szilvási Lénával, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetőjével!

Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be. Ugyanennyien jelezték, hogy gyermekük a korábban érdekes, élvezetes tevékenységek iránt elvesztette az érdeklődését. Magas arányban, a fiatalok 41 százalékánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. 

MINDEN NYOLCADIK FIATALT A HALÁLLAL, ÖNGYILKOSSÁGGAL, ÖNSÉRTÉSSEL KAPCSOLATOS GONDOLATOK IS FOGLALKOZTATJÁK.

A szülők túlnyomó többsége (71 százalék) szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség (64 százalék), ahol kiengedhetnek. A szülők elmondása alapján a diákok 44 százaléka tart attól, hogy az otthon tanulás miatt lemaradt a tananyaggal. A Covid betegségtől a fiatalok 24 százaléka fél.

A társas kapcsolatok hiányoznak
Ebben az életkorban már a szerelmi élet is fontos a tinédzsereknek, a fiatalok 30 százalékának jelent problémát, hogy nehezebb párkapcsolatot kialakítani a járvány alatt. A fiatalok 43 százaléka hiányolta a kulturális, 40 százaléka a sportolási lehetőségeket is.

A fiatalok baráti kapcsolataira is kihatott a járvány. A szülők többsége (60 százalék) állítja, hogy negatívan befolyásolta a járvány a gyerek kapcsolatait, kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik, vagy egyenesen megszűntek. A szülők szerint a gyerekek

• 40 százaléka örül, hogy visszatérhet az iskolapadba,
• 33 százalékuk bizonytalan,
• 27 százalékuk pedig inkább továbbra is otthonról tanulna.

Javult a szülő-gyerek kapcsolat
A szülő-gyerek kapcsolatot a járvány kevésbé érintette negatívan. A válaszadók fele szerint nem volt hatással az összezártság a kapcsolatukra, 26 százalékuk szerint egyenesen javult. Az otthon töltött hónapok a gyermekek szabadidős tevékenységére is hatással volt. A megkérdezett szülők 65 százaléka szerint gyerekük kevesebbet sportolt, ráadásul közel ugyanennyien állítják, hogy a digitális oktatáson felül is többet használták az internetet.

Változó, hogy a fiatalok mennyi időt töltöttek otthon tanulással. A szülők megítélése szerint a diákok 40 százaléka többet, míg 34 százaléka szerint kevesebbet tanult. A fiatalok fele különórával is kevesebb időt tölt a járvány előtti időkhöz képest, 40 százalékuknak sikerült megtartani ugyanúgy ezeket a tevékenységeket.

Nem nőtt az olvasási kedv
Csak minden ötödik gyerek forgatott több könyvet, mint korábban, a fiatalok fele ugyanannyit olvasott, mint a járvány előtt. A házimunkába sem szálltak be jelentős aktivitással az otthon töltött idő alatt. Minden negyedik diák segített többet szüleinek, a fiatalok fele ugyanannyi időt töltött házimunkával, mint korábban, 18 százaléka még annál is kevesebbet.

Látjuk, hogy a nálunk élő fiatalokat is megviselte ez az egy év, valószínűleg még jobban, mint a családban élő gyerekeket. A pandémiás helyzet számukra újabb traumát jelent, ami rárakódik a korábban megélt negatív élményekre. Az SOS pszichológusstábja komoly munkát fordított rá az elmúlt egy évben, hogy »túléljék« ezt a válságot, és félelem nélkül vissza tudjanak térni az iskolapadba. Most lesz igazán nagy szerepe a középiskolákban dolgozó iskolapszichológusoknak és tanároknak, hogy segítsék visszaintegrálódni a bezártságból a fiatalokat a normális kerékvágásba – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.