A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évforduló évről évre lehetőséget ad arra, hogy a magyar kultúra értékeire, hagyományaira és élő alkotóira irányítsuk a figyelmet.
Érd városa az elsők között csatlakozott az ünnephez kapcsolódó országos kezdeményezésekhez, és a Magyar Írószövetséggel közösen 2008-ban alapította meg a Bella István-díjat, amely az egykor Érden élő, Kossuth-díjas költő emlékét őrzi.

A díjat minden évben olyan alkotó veheti át, aki munkásságában kötődik a nemzeti irodalom értékes hagyományaihoz, így Bella István életművének szellemiségéhez, és olyan fiatal vagy középnemzedékhez tartozó alkotó, aki a költői, műfordítói pályán már eredményeket ért el.
A díj eddigi kitüntetettjei:
- 2008 – Zsille Gábor, költő, műfordító
- 2009 – Nagy Gábor, költő, író, irodalomtörténész
- 2010 – Iancu Laura, költő
- 2011 – Király Farkas, költő, író, műfordító
- 2012 – Rózsássy Barbara, költő
- 2013 – Barna T. Attila, költő
- 2014 – Papp-Für János, költő
- 2015 – Falusi Márton, költő, lapszerkesztő
- 2016 – Ughy Szabina, költő
- 2017 – Both Balázs, költő
- 2018 – Kürti László, költő
- 2019 – Simon Adri, költő
- 2020 – Lázár Balázs, költő, színművész
- 2021 – Nagy Zsuka, költő, tanár
- 2022 – Lőrincz P. Gabriella, költő
- 2023 – Lajtos Nóra, tanár, költő, kritikus
- 2024 – Mirtse Zsuzsa, költő, író
- 2025 – Tomaji Attila, költő
A Szepes Gyula Művelődési Központban, január 23-án rendezett díjátadó ünnepségen a rangos elismerést ezúttal Viola Szandra költő vehette át Csőzik László polgármestertől és Rózsássy Barbarától, a Magyar Írószövetség titkárától.

A szentesi származású Viola Szandra a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett magyar–kommunikáció–filozófia–pedagógia szakon, irodalmi munkássága során több verseskötete jelent meg.
Performanszaival, költészeti akcióival megteremtette a testverselés műfaját.
A Léleksztriptíz című 2008-ban megjelent kötetében eredeti ötlettel állt elő, hiszen irodalmi munkáját a róla készült aktfotók tették izgalmasabbá. A második, Testreszabás című versfotóalbum újabb aktképeket hozott testversekkel.
Végh Attila, József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas költő-író laudációjában megjegyezte:
„Vallom, hogy a szellem nem egy vitrin üvegfalai közt porosodó izé, amelyet néha kiveszünk, leporolunk, és miután kibabáztuk vele magunkat, szépen áhítatos arccal visszarakunk üvegsírjába, hanem kézigránát, amelyet belevágunk ebbe a vitrinbe. Viola Szandra belevágta.”
A József Attila-díjas író szerint Szandra költészetének egyik kulcsa a bújócska: miközben művei gyakran a kitárulkozás látszatát keltik, a lényeg mindig rejtve marad.

Ez a kettősség adja lírájának feszültségét és erejét, amely a kortárs magyar költészet egyik legizgalmasabb hangjává teszi.
„Most is előbújt, hogy megkapja a szintén rejtőzködő lelkialkotó Bella Istvánról elnevezett díjat, amelyhez szívből gratulálok.”
– zárta gondolatait.
Léleksztriptíz (versek, Stádium, 2008); Testreszabás (versek; Athenaeum, 2014); Használt fényforrások (versek; Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2020); A Világfa kilenc ága (regény, A Hajnal öröksége című tetralógia 1. része; Scolar, 2023); A hetedik Égbolt (regény, A Hajnal öröksége tetralógia 2. része; Scolar, 2024); Két világ közt alszik (versek; Orpheusz Kiadó, 2025); Magyar Monszun (novellák, esszék, kritikák; Irodalmi Jelen, 2025).
Ezt követően pedig a Csuka Zoltán-díjat adták át. Ezt az elismerést Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata azoknak adományozza, akik a közművelődésben, valamint a kulturális élet szervezésében gyakorlati tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel, eredményes munkásságukkal szolgálták a város művelődését.
A Csuka Zoltán-díjat idén Kondriné Varga Kornélia a Csuka Zoltán Városi Könyvtár könyvtárosa kapta, aki több mint két évtizede meghatározó munkatársa az intézménynek. 2000 óta dolgozik a könyvtárban, pályáját a feldolgozó csoportban kezdte, ez a munkakör alapozta meg azt az átfogó tudást, ami mára jellemzi a hozzáállását a könyvtár egészének működéséhez.

Nevéhez fűződik többek között a gyermekkönyvtári részleg megújítása és szakmai felépítése: vezetésének köszönhetően modern, barátságos tér, naprakész állomány és folyamatosan bővülő programkínálat várja a fiatal olvasókat. Vetélkedők, író-olvasó találkozók, foglalkozások és könyvtári kitelepülések hosszú sora kapcsolódik munkájához.
A díjjal azt a fáradhatatlan, precíz és elhivatott munkát ismerték el, amely a háttérben és a közösség előtt egyaránt nélkülözhetetlen a városi könyvtár mindennapi működéséhez.
Az Érdi Művészeti Díjat pedig László Emőke építészmérnök, képalkotó vehette át, aki közel húsz éve él Érden. Kezdetben épületábrázolásokkal próbálkozott, aztán óhatatlanul elkezdődött a színekkel való barátkozás korszaka is. A belső vívódás, a lelki vergődés vagy akár a meleg, oltalmazó ölelés, a közösségi, illetve a különbözőség érzése fogalmazódik meg a vásznain.
Számára a legfontosabb a belső gondolatok dinamikus kivetítése. Egy tárlatának megnyitóján hangzott el, hogy Emőke, amit gondol, azt viszi a vászonra azonnal, szinte lendületből. Ehhez alkalmazkodik a technikája is, szívesen fest gyors módon, például kenőkéssel. Mindez persze egy folyamat látható vége, hiszen a gondolatot olykor évekig érleli a fejében, amíg eljön a „most” pillanata.

Az érdi művészeti életnek 2008 óta aktív szereplője, számos csoportos és egyéni kiállításon mutatkozott be, munkássága pedig mára meghatározó része lett a város kulturális közegének.
A városi díjak átadását követően pedig a Musica Hungarica Trió adott koncertet a Szepes Gyula Művelődési Központban, ahol örökzöld klasszikusok és filmzenei dallamok csendültek fel nagybőgőre, hegedűre és zongorára hangolva.