m7_iparos_utca

Ezek az M7-es átépítésének érdi kulcskérdései

m7_iparos_utca

Ezek az M7-es átépítésének érdi kulcskérdései

Hatalmas volt az érdeklődés a május 19-i lakossági fórumon.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A 2020-as évek vége az érdiek számára az M7-es autópálya építkezéséről szól majd. Az autópálya kiszélesítése ugyanis számtalan változást hoz, a csapadékvízelvezetés megoldásától az átvezető utak újjáépítésén keresztül a kisajátításokig, és ezek a változások szinte minden érdi lakost érintenek majd. Vagy azért, mert az autópálya közelében lakik, vagy azért, mert az M7-esen közlekedik.

Éppen ezért fontos, hogy az itt élők minden lehetséges tájékoztatást megkapjanak. Az ÉrdMost pár nappal ezelőtt már ismertette a beruházás Érdet érintő főbb sarokpontjait (ezekről itt olvashat bővebben), május 19-én pedig lakossági fórumot tartottak, amelyen hatalmas volt az érdeklődés.

Csőzik László polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: jelenleg a tervezésnél tartanak, a konkrét műszaki tartalomról később tudnak majd beszámolni. A mostani fórum apropóját voltaképpen a Helyi Építési Szabályzat módosítása adta, de természetesen minden felmerülő kérdésre igyekeztek korrekt válaszokat adni a meghívott szakemberek: Horvát  Árpád, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő  ZRT vezetője, Haas Péter (Főmterv Zrt) Demján Péter (Roden Mérnökiroda Kft) és Bodó Beáta településtervező.

A fórumon mindenki feltehette kérdéseit, a kisajátításoktól a vízelvezetésen át az átfogóbb közlekedésszervezési feladatokig. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat, amelyek a legtöbb érdi lakost érinthetik, és a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot.

A teljes lakossági fórum az ÉrdMost facebook-oldalán ITT visszanézhető.

Hogyan történik a kisajátítás? Én is érintett vagyok?

Az autópálya bővítése miatt közel száz ingatlant sajátítanak ki részben vagy egészben. Ebből 17 önkormányzati, 81 viszont magánszemélyeké. Aki érintett, azt levélben értesítik. Aki ügyfélkapun keresztül kapja, annál már landolt a dokumentum, akihez postai úton érkezik, az a napokban veheti át.

A kisajátítás menete a következő lesz: nyár végére, ősz elejére elkészülnek a kiselejtezés vázrajtai, ami alapján az Építési és Közlekedési Minisztérium megkezdi a területszerzést. Az EKM ingatlanbecsléssel indítja az eljárást, ez alapján közli vételi szándékát az területtulajdonosokkal (akár teljes, akár részleges kisajátításról van szó). Ha az érintett a felajánlott összeget elfogadja, sima adásvétellel le is zárul a folyamat. Ha nem fogadja el, a klasszikus kisajátítási eljárás veszi kezdetét, amit az állam a törvényi szabályozásnak megfelelően folytat majd le.

Az önkormányzat ingyenes ügyvédi segítséget biztosít mindenkinek, aki igényli.

Számíthatnak-e kárrendezésre az itt élők?

Nemcsak a kisajátításban érintettek, hanem a környéken élők is aggódnak – többek közt attól tartanak, hogy építkezéssel járó föld- és egyéb munkálatok miatt a házukban valamilyen kár keletkezik.

Mint elhangzott: a beruházás megkezdése előtt a kivitelező felméri a házak állapotát, és az építésből fakadó károk miatt kártérítési igénnyel élhetnek majd az érintettek. Fontos, hogy itt az építkezés, és nem a megnövekedő forgalom miatti károkról van szó.

Fentiek érdekében elengedhetetlen, hogy a lakosok beengedjék az ingatlanokat felmérő szakembereket. Ezek megbízólevéllel érkeznek majd, és elképzelhető, hogy egy önkormányzati munkatárs is elkíséri őket.

Házak az autópálya mellett? Hogyan és miért?

Felmerült a kérdés: egyáltalán, hogyan épülhettek házak az autópályához 10-20-30 méterre? Nincs erre valamilyen szabályozás? Mint elhangzott, az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) szerint az autópálya tengelyétől számított 250 méteren belül nem jelölhet ki lakóövezetet az önkormányzat, de a korábban már kijelölt területeket illetően nincs hasonló szabályozás.

Tehát a már felparcellázott ingatlanokra bárki, bármit építhet, családi házat is. Igaz, az autópályától számított 100 méteren belül közútkezelői hozzájárulást kellene kérnie az építtetőnek, de ilyennel az elmúlt 3 évben elenyésző számban találkoztak. Tehát ha az önkormányzat szabályozási terve megengedi, bárki építkezhet az M7-es közelében.

Ráterelhetik-e az M7-est Érdre?

Sok kérdés érintette az autópályaépítést, az ezzel kapcsolatos útlezárásokat, esetleges tereléseket, no meg a várható dugókat.

Elhangzott, hogy az autópálya építkezése szakaszosan zajlik majd, nem tesz teljes útzár, tehát a munkálatok idején is tudják használni az autósok a sztrádát. Az, hogy esetleg Érdre vezessék rá az M7-es forgalmát (egy-egy lezárás miatt), nem fordulhat elő.

Forgalomkorlátozások

Az viszont biztos, hogy az építkezés forgalomkorlátozásokkal jár majd, hiszen minden, az autópályát keresztező hidat elbontanak és újraépítenek. Úgy szeretnék organizálni az építkezést, hogy az minél kevesebb fennakadással járjon.

A lakók jelezték, hogy a Törökbálinti úti csomópontépítés is hatalmas forgalmat generált az Iparos úton, így az autópályabővítés esetén is hasonló problémákra kell számítani a Bem tér környékén. Ráadásul magát az Iparos utat is átépítik.

A kivitelező ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az Iparos csomóponttal kapcsolatos munkálatokat apróbb szakaszokban végzik majd, így egy-egy rövidebb időszakot leszámítva az Iparos út folyamatosan üzemelni fog.

Lesz-e újabb autópálya-felhajtó?

A fórumon felszólalók felvetették, hogy épüljön (pl. a Csúcs utca környékén) még egy fel-, illetve lehajtó az autópályára. A szakemberek elmondták: ez nem a jelenlegi projekt része, de végeztek egy hatásvizsgálatot arra nézve, hogy mivel járna, ha a Sóskúti út környékén nyitnának egy második csomópontot.

Ez a fejlesztés valóban tehermentesítené az Iparos útit, viszont nagy forgalmat generálna a mostani zsákutcás lakóövezetben, azaz jelentős helyi konfliktussal járna.

Csőzik László elmondta: ez a lehetőség megér egy társadalmi vitát, és ha a döntő többség szeretné a megvalósítást, az önkormányzat megkezdi a tárgyalásokat Lázár János építési és közlekedési miniszterrel. A koncessziós szerződésben ugyanis ez az elem nem szerepel, meg kell terveztetni, és forrást is kell találni rá.

Csőzik László a fórumot követően a közösségi oldalán tudatta: a következő hetekben jelentkeznek egy kérdőívvel, és várják minden érdi véleményét. Szerveznek további társadalmi egyeztetéseket is a kérdésben.

Mi lesz az aszfalttal? 

A régi autópálya felbontásából keletkező aszfalt jelentős részét visszaépítik ugyan a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, mégis rengeteg mart aszfalt marad majd. Az ÉrdMost kérdésére a kivitelező elmondta: támogatják, ha az önkormányzat a kikerülő aszfaltot szeretné megigényelni, abból a célból, hogy a nem szilárd burkolatú utcáit felújítsa.

Igényét a Nemzeti Vagyonkezelő felé kell jeleznie az önkormányzatnak, mivel a mart aszfalt állami tulajdon. Ennek a módját a kivitelező már továbbította az önkormányzat felé.

Zajvédő falak

A hat méter magas zajvédő falakat az autópálya mindkét oldalán, a teljes szakaszon telepítik majd, sőt, a Szövő utcai műtárgyon még keresztben is átmegy.

A zajcsökkenést nagyon sokan érzékelik majd, de nem egyenlő mértékben, hiszen ez a hatás függ attól is, hogy milyen távolságra lakunk a pályától. Minél közelebb van a védett objektum a zajvédőfalhoz, annál nagyobb a hatékonysága.

Ütemezés

Mikor kezdődik egy-egy munkafázis és meddig tart? Sokan erre voltak kíváncsiak. Az már ismeretes, hogy a tényleges építkezés 2027-ben indul és 2031-ben fejeződik be, de ennél többet nem tudhattunk meg a lakossági fórumon. Ennek oka, hogy a beruházó még nem készítette el a kiviteli terveket.

Összeállítanak majd egy nagyon részletes organizációs tervet is. Ennek fő célja az lesz, hogy az építkezés a lehető legkevesebb fennakadást okozza a város közlekedésében. Ezeket a terveket mi is közöljük majd, és további lakossági tájékoztatókon, fórumokon is tájékoztatják majd az érdieket.

Fotók: Balogh Alex, kiemelt kép: Nagy Balázs

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email