Úgy indultunk neki az idei télnek, hogy szakemberek arra figyelmeztettek, nem fagyott be időben a Jeges-tenger és ennek jelentős következményei lesznek az idei időjárást illetően. Lakatos Mónika éghajlati szakértőtől megtudtuk, műholdas mérésekkel lehet követni, hogy milyen az északi-sarki Jeges-tenger jégkiterjedése. Mint mondta, kb. 40 éves műholdas mérési eredmények állnak rendelkezésre, amiből az látszik, hogy a modern mérések kezdete óta még sosem kezdett el ilyen későn befagyni a Jeges-tenger. „Általában március és szeptember között olvad, szeptemberben éri el a legkisebb kiterjedést, majd októberben újra gyarapodásnak indul. De a sarkkör környékén idén az átlagosnál jóval melegebb volt.”

Egyébként a globális felmelegedés miatt az északi-sarki tengeri jégtakaró trendszerű csökkenése tapasztalható. Ez pedig természetesen befolyásolja a növény,- és állatvilágot is. Az állatok élettere beszűkül és egyértelmű, hogy nehezebb táplálékforráshoz jutniuk, hiszen átalakul a vadászterületük. „Teljesen biztos, hogy ezt a jegesmedve populáció megsínyli. 2050-re a jegesmedve populáció kétharmada kipusztulhat, de veszélyeztetett fajok még a kaszpi fóka, a barázdás és kékbálna is. A növényzet is, hiszen tavaly Szibériában például erdőtüzek alakultak ki a hosszan tartó aszály miatt, amelyek aztán idén is fellángoltak.”

A szakember arról is beszámolt, hogy az északi-sarki tengerjég állapota több tanulmány szerint is befolyásolja az időjárást, így azt is, milyen télre számíthatunk. Az Európai Középtávú Előrejelző Központnak több hétre előre vannak előrejelzései, ezekkel nagyjából december végéig lehetett ellátni. A mérések beigazolódtak, a szokásosnál enyhébb időnk volt december végéig. „A globális felmelegedéssel összhangban a mi régiónk is melegszik, minden évszakban magasabbak a hőmérsékletek, mint a múlt század elején voltak. A telek is melegebbek, enyhülnek, kevesebb hó hullik, ritkábban alakul ki hótakaró, sőt tartós hótakaró inkább csak februárban alakult ki a közelmúltban. Az is tapasztalható, hogy telente már nem hó, hanem vegyes halmazállapotú csapadék, ónos eső, havas eső hullik, és ez a tendencia minden bizonnyal a jövőben is folytatódni fog.” Mint mondja, mégsem zárható ki egy-egy hidegebb periódus, hiszen az utóbbi években is előfordult ilyen, például 2017 januárja rendkívül hideg volt és komoly hidegbetörések a Kárpát-medencében a melegedés ellenére a jövőben is előfordulhatnak.

Egyébként, magától értetődik, hogy a hosszú távú előrejelzések nem annyira pontosak, mint a néhány napos, illetve heti előrejelzések. Megnehezíti az előrejelzők dolgát, ha változékonyabb az időjárási helyzet, mint ahogy télen ez gyakran előfordul. Mi ráadásul olyan régióban élünk, amelynek az éghajlata meglehetősen változékony és számos klímahatás éri és esetenként egyik-másik túlsúlyba kerül, ezek szélsőséges időjárást okoznak, amit sokszor nehéz előrejelezni, főleg hosszú távon. „Az atlanti klímahatás enyhébb, csapadékosabb időjárást hoz. A Földközi-tenger térségéből mediterrán ciklonok érnek el hozzánk, melyek télen nedves, enyhe időjárást hoznak, ahogy ez most is jellemző. Nyáron viszont a mediterrán hatás hosszan tartó hőhullámot, aszályos körülményeket vált ki. Ugyanakkor a kontinens belseje is hatással van ránk, például ha télen a kelet-európai síkság térségéből erős anticiklon húzódik fölénk, akkor szokott előfordulni, hogy tartósan hideg van, hideg légpárna tölti ki a Kárpát-medencét, megnő a légszennyezés.”