Ha az illegális hulladéklerakás kerül szóba, többségünknek egy hatalmas sitt- és szeméthalom jut eszébe, valahol az erdő szélén. Pedig a probléma ennél sokkal összetettebb, mert az illegális hulladéklerakásnak rengeteg módja van. És néha nem is tűnik illegálisnak.

A 2012-es hulladéktörvény három rövid bekezdésben lefekteti a hulladékkal való rendelkezés alapvető szabályait:

Illegális hulladéklerakásnak minősül, amikor a teli szelektív hulladékos konténer mellé letesszük a zsákunkat, mert már nem fér bele, vagy amikor eldobjuk az utcán a csikket, az erdőben a papír zsebkendőt. Hogy ez miért illegális hulladéklerakás, az nem igényel különösebb magyarázatot. Csakhogy van olyan eset, amikor nem dobjuk el a szemetet, hanem bezsákoljuk, nem hagyjuk az erdőszélen, hanem legális helyre tesszük ki, és mégis vétünk a jogszabályok ellen.

Ez a helyzet az érdi Kerülő utcában is. Hat olyan mellékutca nyílik innen, ahová a kukásautó nem tud bemenni. Ezért aztán kijelöltek a Kerülőn egy gyűjtőpontot, innen szállítják el a kukák tartalmát az ÉTH munkatársai a megadott napokon. Régen több ilyen terület, illetve gyűjtőpont is volt Ófalunak ezen a részén, de azokon a részeken idővel sikerült megoldani a háztól történő elszállítást. Sajnos, a még meglévő Kerülő utcainál ez lehetetlen, így felszámolni sem lehet.

Ezzel a megmaradt gyűjtőponttal nagyon sok gond van, ahogy erre egy lakos is felhívta a figyelmet az egyik helyi közösségi oldalon. Arra panaszkodott, hogy a környékbeli lakók felhalmozzák a hulladékot, az ÉTH pedig hetekig nem szállítja el azt. Az odahajított szemeteszsákokat a kóbor állatok felszakítják, a terület pedig emiatt nem csak piszkos és rendezetlen, de már a patkányok is megjelentek.

Az ügyben megkerestük az önkormányzatot és az ÉTH-t is. Harmat Ákos alpolgármesterrel, Császár Adrienn-nel, az ÉTH ügyvezetőjével és Braun Józseffel, a városrendészet vezetőjével beszélgettünk a Kerülő úti gyűjtőhely problémáiról, illetve a megoldási lehetőségekről. Merthogy lakossági jelzésre a város elszállíttatta ugyan a felgyűlt szemetet, de az hosszú távon nem járható út, hogy az önkormányzat közpénzen szállíttatja el a folyton újratermelődő hulladékot. (Képeink még a szeméthegyek elszállítása előtt készültek.)

Először is lássuk azt a problémát, aminek a legkönnyebb utánajárni, azaz a szemétszállítás elmaradását. Császár Adrienn ellenőrizte az elmúlt hetek szállításait. A kukásautók GPS adatai azt mutatják, hogy a kommunális hulladékot minden arra kijelölt napon elvitték a gyűjtőpontról, és a területről nem is kifogásolta senki a szolgáltatás elmaradását.

Az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról szóló 29/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet szerint ugyanis „Közterületen hulladékot csak az arra a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetbe szabad elhelyezni.”

Márpedig ezen a gyűjtőponton sok olyan hulladék is van, ami nem fér bele ebbe a kategóriába. Merthogy az a legnagyobb baj, hogy ezek a gyűjtőpontok nehezen ellenőrizhetők. A házak elé kitett kukák címhez, lakoshoz rendelhetők, a gyűjtőpont értelemszerűen nem, oda bárki bármit lerakhat. Az emberek ide hordják a lomjaikat az ócska szőnyegtől a tönkrement rádióig, mert úgy gondolják, elviszi azt is a kukásautó a kommunális hulladékkal együtt. Csak azt nem tudják, hogy a másik oldalon, azaz a hulladéklerakóban szigorúan ellenőrzik az ürítést, és a kommunális hulladék lerakásáért az ÉTH-t büntetik meg.

Kérdésünkre, hogy mi minden oda nem illő dolgot találtak már a kommunális hulladék között (és nem csak ezen a gyűjtőponton), Császár Adrienn nem győzte sorolni – a gránáttól a kibelezett elektronikai eszközökön át az állattetemekig minden elfordult már.

De nem csak a hulladék milyenségével van gond. A probléma másik oldala, hogy körülbelül tíz olyan család él itt, amelyiknek nincs szerződése az ÉTH-val. A fent már említett hulladéktörvény szerint a hulladékszállítás kötelező közszolgáltatás, magyarán minden lakosnak igénybe kell vennie. Kikényszeríteni azonban nem egyszerű a szerződéskötést, és ez már nem is Érd, hanem a MOHU hatáskörébe tartozik.

Elvileg aki nem fizet a szemétszállításért, az nem is tehetné a gyűjtőpontra a szemetét, de persze többen is kiteszik, holott – mint fentebb írtuk – az ÉTH csak a kukák tartalmát és az ÉTH-emblémás zsákokat szállítja el. Ezért nőnek a szeméthegyek a gyűjtőponton, és nem a szállítás elmaradása miatt.

Mi lehet a megoldás?

Az önkormányzat és az ÉTH azon dolgozik, hogy ha már megszüntetni nem lehet ezt a gyűjtőpontot, az tisztán, rendezetten működjön, ne pedig illegális lerakóként.

Először is kidolgoznak egy programot azok számára, akik még nem kötöttek szerződést az ÉTH-val.

Harmat Ákos elmondta, hogy szeretnék bevonni ebbe a lépésbe a Szociális Gondozó Központotot is. Munkatársaik végigjárnák ezeket a háztartásokat, elmondanák, milyen előnyökkel jár a szerződéskötés (mint például a házhoz menő lomtalanítás, a hulladékudvar szolgáltatásainak igénybevétele), sokan ugyanis nem tudják, hogy a szemétszállítás mellett ezek is járnak az általuk befizetett díj fejében. A szociális területen dolgozók az érintett lakóknak a szerződéskötésben is segítenének, a megfelelő nyomtatványok kitöltésével.

A Szociális Gondozó Központ vezetőjével már egyeztetett az alpolgármester, az intézmény munkatársai örömmel részt vesznek a programban.

Braun József elmondta, hogy más helyszínen a városrendészet és a terület képviselője már kezdeményezett hasonló akciót, sikerrel. Az edukáció és az ügyintézésben nyújtott támogatás mellett még egy-egy „újrahasznosított” kukával is segítették az érintett lakosokat. Az ÉTH-nál tárolt, kiselejtezett edények alkatrészeiből állítottak össze (és szállítottak házhoz) használható tárolókat, hogy az új szerződőknek legyen miben kirakniuk a szemetet.

Ha minden környékbelinek lesz is szemétszállítási szerződése, még nem jelenti azt, hogy a gyűjtőponton előírásosan csak kukák és ÉTH-s zsákok sorakoznak majd, hiszen a terület nem zárt, bárki odatehet egy törött lábú széket, egy vödör meszet, egy újabb zacskónyi szemetet a kukák tövébe, ha otthonról nem, majd innen úgyis elviszik címszóval.

Beszélgetésünk során felmerült bennem a kérdés:

Miért nem lehet egy konténert vagy egy zárt tárolót telepíteni a területre?

Úgy nem férnének hozzá az illegális lerakók és a kóbor állatok sem. Harmat Ákos elmondta, azért, mert ez nem egy szemétlerakó, hanem egy gyűjtőpont, ami azt a célt szolgálja, hogy hetente egy alkalommal oda húzzák ki a kukáikat, tegyék ki ÉTH-s zsákjaikat az érintett lakosok, azaz nem a hét minden napján és minden órájában működő hulladéksziget.

Mindenki emlékezhet rá, hogy korábban voltak ilyenek Érden szép számmal, tiszta szemét volt a környékük, felszámolásukkal és a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével jóval tisztábbak lettek a közterületek.

Arról nem is beszélve – mutatott rá Harmat Ákos –, hogy nincs az a konténer vagy lekerített, zárható terület, ami mellé ne dobna oda valaki pár tele zsákot (elvégre mit ártok még egy kis szeméttel, ha már úgyis van itt elég). És akkor ugyanott vagyunk, ahol eddig, csak nem a kukák, hanem egy konténer vagy kerítés tövében gyűlne tovább a szemét.

Ami megoldás lehet, az a kamera.

A Városrendészet munkatársai rendszeresen járnak ezen a területen, de nem lehetnek ott minden percben. Braun József elmondta, hogy tapasztalataik szerint egy jól megválasztott (mozgásérzékelő) kamera, ha jó helyre szerelik fel, valóban visszatartó erővel bír, és a városrendészetnek sikerült sikeresen beazonosítania olyan elkövetőket, akiket a kamera buktatott le. Ezen az úton is elindul hát az önkormányzat.

Ott van még egy fontos közegészségügyi probléma is: a patkányoké.

Ez sem egyszerű dolog, hiszen elképzelhető, hogy ezek a fertőzést terjesztő rágcsálók a környékbeli magánterületen élnek, szaporodnak, így kiirtásukat komplexen kell kezelni. A patkányirtásról többször írtunk már, legutóbb a júniusban indított komplex rágcsálóirtási program kapcsán, itt olvashatnak róla bővebben.

A közterületen észlelt rágcsálókat az önkormányzat honlapján lehet bejelenteni, ezen az űrlapon vagy a központi ügyfélszolgálat 06 23 522 300-as telefonszámán, elektronikus úton pedig az info@erd.hu vagy ragcsalo@erd.hu e-mail címek valamelyikén.

Az illetékesek a bejelentés alapján megvizsgálják a helyszínt, és rágcsálóirtó dobozt helyeznek ki. Ha magánterületen van a rágcsáló, az Érdi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályánál (Felső u. 39., email: nepeu.erd@pest.gov.hu tel.: 06-23/354-765,  06-30/297-5042) tudjuk bejelenteni.

A Kerülő utcában nem csak a gyűjtőponton okoz gondot a hulladék.

Ha végigmegyünk rajta, láthatjuk, hogy nemcsak a gyűjtőponton, hanem az utcában máshol is sok az illegálisan lerakott hulladék, teljesen függetlenül a gyűjtőponttól. Ennek a problémának a megoldása túlmutat a gyűjtőpontén. Csőzik László egy ezzel kapcsolatos posztra válaszolva hangsúlyozta:

A környék sajnos jellemzően újratermeli a szemetet. Ezért nem elég egyszerűen elszállítani a hulladékot. Az igazi feladat az, hogy az illegális lerakást minél inkább megakadályozzuk, az elkövetőket pedig tetten érjük és felelősségre vonjuk. A város takarítani fog. Az érdi civilek pedig újra és újra segítenek rendbe tenni a környezetünket. De hosszú távon csak akkor lesz eredmény, ha azok is változtatnak a hozzáállásukon, akik újra és újra teleszemetelik ezeket a területeket.