Így előzzük meg a szomszédvitákat című februári cikkünkben összegyűjtöttük és megválaszoltuk olvasóinknak azokat a kérdéseket, amelyek rendre felmerülnek így tavasz tájt, a fűnyírástól az autómosáson át az ároktakarításig.

Írtunk a fakivágásról, a zöldhulladék kihelyezéséről, az árkok tisztántartásáról, a csapadékvíz-elvezetésről és az avarégetésről. Sokakat érintő kérdés a fakivágás, valamint a kerítés előtti közterület tisztántartása is, ezekre szintén kitértünk cikkünkben.

Egy olvasónk azonban jelezte, hogy van még egy fontos kérdés, ami érdeklődésre tarthat számot: ez a kerítésen átnyúló ágak, gyümölcsök, valamint a szomszéd kertjébe hulló levelek problémaköre.

Utánanéztünk a válaszoknak, és azt tapasztaltuk, hogy a jogi szabályozás korántsem terjed ki az átnyúló ágakkal kapcsolatos minden kérdésre. Kezdjük azzal, amire a legkönnyebb válaszolni: milyen közel ültetheti a szomszéd a kerítéshez a fát, bokrot, sövényt?

A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30.) kormányrendelet 50. § (3) bekezdése szerint

a telken a fákat úgy kell telepíteni, hogy gyökérzetükkel és ágrendszerükkel ne károsítsák a telek és a szomszédos telkek építményeit. Ennek érdekében a fa épülettől és az ingatlan kerítésétől való távolsága nagy lombkoronájú fa és nagy méretű örökzöld esetén legalább 3 méter, közepes lombkoronájú fa és örökzöld esetén legalább 2 méter, kis lombkoronájú fa és kis méretű örökzöld esetén legalább 1 méter kell, hogy legyen.

Ami a sövényt illeti, a telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés és élősövény telepíthető. Utóbbit a tulajdonosnak a telekhatáron belül kell létesítenie és fenntartania úgy, hogy az élősövény ne nyúljon túl a telekhatáron.

Fenti jogszabály 2025. január 1-jén lépett hatályba. Ez az egyedüli, ami az ültetési távolságokról rendelkezik, és kizárólag új ültetésekre vonatkozik. Korábbi ültetések vonatkozásában nincs irányadó jogszabály.

Másik fontos kérdés: a szomszédnak gondoskodnia kell-e arról, hogy ne nyúljanak át a növényei a kertünkbe? És ha mégis átnyúlnak, kinek kell levágni, illetve a hulladékot eltakarítani? 

A 2013. évi CLXXIV. törvény rendelkezik a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól. Eszerint

csak akkor van jogunk az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok a telek rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolította el.

Azaz a tulajdonostól kérnünk kell az akadályozó ágak visszavágását, mielőtt metszőollót ragadunk.

Az is elképzelhető, hogy mi szeretnénk, ha az átnyúló ágak megmaradnának (például azért, mert árnyékot vetnek vagy jól takarják a sufnit), de a szomszéd vissza szeretné metszeni azokat. Ehhez ugyanúgy joga van (amit biztosítanunk kell), ahogy az áthullott gyümölcs felszedéséhez is.

Ha a bokráról, fájáról áthullott termést a szomszéd nem szedi össze, ezt mi is megtehetjük. A közterületre hulló terményt pedig bárki felszedheti, ha már a tulajdonos nem tette.

Arról sajnos nem szól a fáma, mi legyen a telkünkre áthullott levéllel, ágakkal, holott ez is egy sokakat érintő, érdeklő kérdés.

A két ingatlan határvonalán álló növények kérdését viszont tárgyalja a jogszabály. Ilyen esetben a gyümölcs egyenlő arányban illeti a szomszédokat. Ha pedig ez a növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy a növényt közös költségen távolítsák el.

Mi a helyzet az elszaporodó gyomokkal, kúszónövényekkel?

Az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról szóló 29/2022. (X. 28.) érdi önkormányzati rendelet leszögezi:

az ingatlanhasználó köteles az ingatlanát folyamatosan tisztán tartani, gyommentesítéséről és kertszerű használatáról gondoskodni.

Ha úgy látjuk, hogy a szomszédunk nem tartja be a fenti passzust, önkormányzathoz fordulhatunk, hiszen az ingatlanok és közterületek tisztán tartásával kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amit NEM tehetünk: nem mászhatunk át a szomszédhoz „rendet tenni” az engedélye nélkül. És nem gyomirtózhatunk át a kerítésen sem, ez ugyanis a szomszéd növényzetének szándékos elpusztítása – amiért akár fel is jelenthetnek minket.

Van még egy fontos elv, amit érdemes szem előtt tartanunk: a szomszédoknak törekedniük kell a békés egymás mellett élésre. Ennek alapja pedig a „szükségtelen zavarás” elkerülése: a telektulajdonosnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédjait szükségtelenül zavarná, jogaik gyakorlását veszélyeztetné.