A permakultúrás ágyástervezés rejtelmeibe vezették be az érdi kertbarátok a VMG diákjait az Urbio Bauhaus projekt keretében.

Hogy mi az a permakultúra? Egy olyan tervezési rendszer, ami az ökológia törvényeire alapozva, az élővilág együttműködését kihasználva próbál fenntartható emberi környezetet létrehozni. Azaz nem mindegy, milyen növények és hogyan kerülnek egymás mellé.

A VMG-ben évek óta termesztenek egynyári fajokat a kerti magaságyásokban. A diákok gondozzák, öntözik, majd begyűjtik és természetesen el is fogyasztják a termést. Mint Kállayné Szerényi Júlia tanárnőtől megtudtuk, az ágyásokba olyan virágok is kerülnek, amelyek segítenek a kártevők távoltartásában.

„A permakultúrás kertművelés során nem forgatjuk a talajt, ahogy eddig, hanem csak meglazítjuk, így a gombák, baktériumok az adott talajrétegben maradnak, ahol jól érzik magukat, és így jobban tudják segíteni a növények fejlődését” – mondta Szerényi Júlia tanárnő, aki az iskolai kertgondozó szakkör vezetője.

Péntek délutánonként nemcsak a magaságyást gondozzák a diákokkal, hanem méhlegelőket ültetnek, segítenek a gereblyézésben, metszésben – mindenféle kerti munkát elvégeznek, és nem mellesleg megismerik a növényeket is, hiszen – mutatott rá a tanárnő – van olyan gyerek, aki életében nem látott még paradicsompalántát.

Ez persze nem igaz azokra a diákokra, akik a növények ültetésében segédkeztek szerdán. A kilencedikes srácok mindegyike szívesen dolgozik otthon is a kertben: Sanyi naponta locsol és hetente gazol, és az édesanyjával közösen ültet.

Sulab panelban lakik, az erkélyen nárciszt és jácintot nevel, valamint fűszernövényeket és két avokádót is. Bálint füvet nyír, locsol, ültet és gazol az otthoni magaságyásban. „Ami otthon megterem, az sokkal finomabb és egészségesebb. Mi mindig bio módon termesztjük a zöldségeket” – hangsúlyozta.

A magaságyásba most a kertbarátok által hozott palánták kerültek. Körültekintően válogatták össze őket, aszerint, hogy mely növények segítik egymás életét – egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a növényeket hogyan társítjuk – mutatott rá Csörgő Andrásné Klára, a Kertbarát Kör elnöke.

Az ültetésnél mikorrhiza gombát is kevertek a földhöz. Mint a diákok elmagyarázták, ez egy hasznos talajgomba, amely szimbiózisban él a növények gyökereivel, és akár megsokszorozza azok tápanyag- és vízfelvételi felületét.

Miután elbúcsúztunk a kertészkedő diákoktól, Szerényi Júlia elkísért minket a sportpályához, ahol az iskola egy úgynevezett tündérkertet alakított ki.

„Itt ősi magyar gyümölcsfajtákat ültettünk, a Tündérkertek mozgalomhoz csatlakozva. A fák háromévesek, még három-négy év, mire termőre fordulnak. Ezeket a fákat sem locsolni, sem metszeni, sem permetezni nem kell, mégis kibírják” – mondta az ÉrdMostnak Szerényi Júlia, hozzátéve: a fák alatt nem kaszálnak, hanem megtartják a gyepet, ökológiai folyosóként, az ízeltlábúak védelme érdekében.

„Így a gyerekek láthatják: nem a csupasz föld az igazi élettér. A szintezett, több fajból álló gyep többet ér, mint egy egységes gyep. Ezek a növények mikroklímát biztosítanak és megakadályozzák a kiszáradást” – mutatott rá a tanárnő.

A tündérkertben hét csemete: besztercei szilva, különböző alma- és körtefajták, birs és mandula növekszik.