A Modus Alapítvány és az érdi önkormányzat konzorciumi együttműködésében elindult az érdi demencia akcióprogram. Első lépéseként felmérik a demenciával élők életminőségét Érden. A felmérésbe bevonják az érintetteket, a családtagjaikat és a szakmabelieket.
A felmérést követően létrehozzák az Érd-Dem Memória Pontot (ami várhatóan tavasszal nyitja meg kapuit), ahol szakértő munkatársak várják majd a demenciával élőket és családtagjaikat, hogy segítséget, támogatást és információt nyújtsanak nekik.
Hogy ez a memóriapont milyen szolgáltatásokat nyújt majd, arról egy érdi konferencián hallhattunk részleteket. A január 22-i rendezvényt a Modus Alapítvány és a Szepes Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár szervezte, „Tájékoztatás a demenciával élők életminőség-felméréséről Érden” címmel.
A konferenciára meghívást kaptak a nyugdíjasklubok, az idősekkel foglalkozó helyi szervezetek, a Szociális Gondozó Központ, valamint vallási vezetők és a nemzetiségi önkormányzatok képviselői is.
Szűcs Gábor alpolgármester köszöntőjében azt hangsúlyozta: az önkormányzat elkötelezett a demencia elleni küzdelemben, hiszen ez az időskori probléma nagyon sok családot érint – többek közt az övét is.
„Hiszem, hogy az együttműködés, a párbeszéd és a szakmai tapasztalatcsere alapja egy gondoskodóbb, befogadóbb érdi közösségnek. Köszönöm mindenkinek az aktív részvételt és az elköteleződést” – tette hozzá.
Vermes Zoltán, a Szepes vezetője kiemelte: kötelességüknek érzik, hogy e program mellé álljanak, és megtisztelő is, hogy a Szepes adhat hozzá helyet, teret, lehetőséget.
Szabó Zoltán, a Modus Alapítvány kuratóriumi tagja a konferencián bemutatta a Ginkonet Demencia Akcióprogramot, illetve a demensbarát szemléletű Modus Alapítványt, amelynek fő célja, hogy az érintett emberek minél tovább élhessenek minőségi életet a saját otthonukban, egyénre szabott segítséggel.
Beszélt demensbarát programjaikról, érzékenyítő kampányaikról, és a korai felismerés fontosságáról: minél hamarabb fény derül a kognitív hanyatlásra, annál több lehetőség van a romlás lassítására és megelőzésére.
A memóriapontoknak ebben fontos szerepük van. „Ezek a közösségi terek különböző szolgáltatásokat nyújtanak: többek közt szűrést, konzultációt, tanfolyamot, online támogatást” – tette hozzá Szabó Zoltán.
A tavasszal megnyíló érdi memóriapontról Szűcs Ágnes idősügyi referens beszélt, aki két memóriatanácsadó kollégával együtt várja majd a memóriapontban a vendégeket. (A tanácsadók részt vesznek a Modus Alapítvány mentorprogramjában, így naprakész tudással rendelkeznek majd.)
A memóriaponton lehetőség lesz szűrésre, egyéni tanácsadásra, családi konzultációra, és olyan digitális eszközöket is kölcsönözhetnek majd a demenciával élők, ami könnyebbé teszi az életüket. Segítenek a demenseket érintő fontos információk, újdonságok átadásában is.
A szenior korosztálynak memóriatréningeket szerveznek, edukációs programsorozatot tartanak (a korábban már jól ismert és kedvelt Alzheimer Cafék folytatásaként).
Önsegítő csoportokat is működtetnek majd, havi rendszerességgel: közösségi élményt szeretnének nyújtani az érintetteknek, hogy ne érezzék magukat egyedül, elszigetelve.
Várhatóan sokan veszik majd igénybe ezeket a szolgáltatásokat az érintettek közül. Hogy ők hányan lehetnek, arra a most induló felmérés adhat választ.
Ennek részleteiről Cserbán Józsefné, az alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt, aki hangsúlyozta: a helyi felmérés segítségével láthatóvá válnak a demenciával élők, a családjuk, a problémáik, és így érdemben lehet ezekre megoldásokat találni.
Feltérképezik a helyi ellátórendszert (azaz az egészségügyi és a szociális kapacitásokat) is, hiszen az átaluk nyújtott különféle szolgáltatásokkal magasabb életminőséghez lehet juttatni az pácienseket. Fontos tudatosítani:
aki memóriazavarral él, évekig tudja önállóan vezetni az életét, és megfelelő támogatásokkal ez még inkább kitolható.
A konferencia a Társadalmi befogadás erősítése a hátrányos helyzetű csoportokat érintően érden – Top-Plusz – 3.2.1-23-rd1-2025-00002 program keretében valósult meg.
