Vajon milyen épületeket húznak fel 25-50-100 év múlva, milyen követelményeknek és igényeknek kell megfelelniük az épületeknek, egyáltalán, maguknak a településeknek? A környezeti hatások, az életmódbeli változások szükségszerűen hatnak egy város képére, életére is, és lehet, hogy amit tíz-húsz éve építettünk, az az unokáinknak, dédunokáinknak már egyáltalán nem lesz komfortos, vonzó és élhető.

Nem láthatunk a jövőbe, de tervezni kell is, érdemes is az utánunk jövő generációknak. Ez igen izgalmas kihívás. Ebbe kóstolnak most bele az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának mesterképzésén résztvevő elsőéves hallgatók az elkövetkező két félévben félévben.

A két félév kutatási címe Ökologikus lakhatás. Az első félévben a diákoknak Érdre, a Tárnoki út és Bagoly utca közötti fás, füves területre kell tervezniük egy új városrészt. Egy olyan városrészt, amelyben nem „az én házam az én váram” alapelve érvényesül, hanem a közösségi építkezés lesz a fókuszban. Atomizálódott társadalmunkban figyelmet érdemelnek és van is létjogosultságuk azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a közösségi használatra helyezik a hangsúlyt.

Az első félévben tehát az új városrész kialakításán lesz a hangsúly, és csoportokban dolgoznak majd az MSC-képzésen résztvevő hallgatók, a második félévben pedig egy-egy konkrét épület megtervezésén munkálkodnak majd. Az Ökologikus lakhatás után pedig a diplomát megelőző utolsó félév témája a revitalizációs építészet lesz: nem zöldmezőre terveznek új épületeket, hanem egy már meglévő városrész revitalizációját tervezik meg.

Mielőtt bárki is megijedne: ezek a tervek az egyetemi oktatás keretében és céljaira készülnek, és a valóságban senki nem szeretné beépíteni a Tárnoki úti kiserdőt és az alatta fekvő mezőt. A diákok építkezhetnének Középföldén vagy Tündérországban is, de azért egy konkrét helyszín mégiscsak jobb, hiszen így egy város szövedékébe helyeződve tudnak tervezni.

Ehhez persze meg kell ismerniük valamennyire a várost, no meg egymást is, méghozzá a tervezőmunka megkezdése előtt. És mivel az egyetemi félév szeptember 8-án megkezdődik, egy csapatépítő nyár végi táborban kerítettek sort az ismerkedésre – hol máshol, mint Érden. Szeptember 5-én 39 hallgató és hat tanáruk érkezett Érdre, hogy részt vegyek a két napos, sűrű programon. 

A tervezésben, megvalósításban az egyetem nagy segítségére volt az önkormányzat, illetve Varga Melinda érdi főépítész.

Prof. Dr. Csontos Györgyi egyetemi tanár, az MSC oktatás egyik vezetője az ÉrdMostnak elmondta: a délelőttöt a múzeumkertben töltötték, ahol a település múltjával és jelenével, illetve a Helyi Építési Szabályzattal ismerkedtek, a városvezetés és a főépítész, valamint a múzeumi helytörténész tolmácsolásában.

Kora délután felkerekedtek a diákok, és ellátogattak Ófaluba, ahol megnézték a Szapáry-pincét, valamint Ófalu nevezetességeit, itt Harmat Ákos alpolgármester kísérte a csoportot. A helytörténet mellett a környezet- és a természetvédelemről, illetve a természeti értékekről is szó esett, és nem maradhatott el a játék és a csapatépítés sem.

A tábor, ahogy említettük, kétnapos, a szombatot részben Sóskúton töltik a fiatalok, részben pedig az érdi tervezési területen, és a tervek szerint ellátogatnak majd a Klímaparkba, és olyan helyszínekre, amelyeket Érden látni érdemes. És aki akar, becsatlakozhat a szomszédünnephez is – ismertette a gazdag programot Csontos Györgyi.

A professzor elmondta: az érdihez hasonló projektjük volt már Rákospalotán és Tatán is.

„Fenntartható, ökologikus szemléletű, korszerű és innovatív ismereteket szeretnénk átadni a diákoknak. Az első félévben a jövő városát tervezik itt Érden. Azt próbáljuk körüljárni, hogy milyennek kell lennie egy új városi beépítésnek ahhoz, hogy az száz év múlva is működjön környezetvédelmi, szociális és mentális szempontokból. A tervezőmunkát kutatásokra alapozzunk” – magyarázta Györgyi, hangsúlyozva: ez csupán egy iskolai feladat, a valóságban nem tervezik a Tárnoki úti kiserdő és az alatta fekvő mező beépítését.

A programból a város is profitál, hiszen az egyetemen készülő anyagon keresztül Érd neve építészeti szakmai körökben is forog majd, pozitív kontextusban. Ez azért is jó, mert a várost a nem itt élők kevéssé ismerik – áthaladnak rajta az autópályákon és autóutakon, de látványosságairól nem tudnak. Györgyinek egyébként nagyon tetszik a Érd, mint kérdésünkre elmondta, nagyon meglepődött, hogy ennyi szuper dolog van itt. „Nagyon érdekes hely, és az emberek, akikkel találkoztunk, kedvesek és hozzáértőek. Ez még csak az ismerkedés eleje, és reméljük, a folytatás is ilyen kedvező lesz” – tette hozzá.