Dr. Császár-Szabó Veronika nem ismeretlen olvasóinknak, hiszen az érdi állatorvos időről időre elképesztő futóteljesítményével hívja fel magára a figyelmet. Tavaly májusban például az esztergomi Backyard Ultra futóversenyen a harmadik helyen ért célba, amelyről bővebben ITT számoltunk be.

Legutóbb, augusztus közepén a berlini 100 mérföldes versenyen indult, amelyen sikerrel vette az akadályokat és elképesztő teljesítménnyel a 117 fős abszolút női mezőny harmadik helyén futott be, így bronzéremmel térhetett haza Németországból. Külön érdekesség, hogy a 163 kilométeres távon saját korosztályában első lett, azonban ezt éremmel külön nem díjazták az eseményen.

Veronika az ÉrdMostnak elmondta, hogy számára a berlini verseny egy hosszú felkészülési folyamat része volt, ugyanis az idei szezon fő célja az Ultrabalaton teljesítése volt, ami sikerült is, pontosan 24 óra 26 perc alatt futotta le a 210 kilométeres távot.

„Egy ilyen versenyt nagyon hosszú felkészülés előzi meg, tulajdonképpen az UltraBalaton már az előzménye volt a berlininek, és úgy döntöttem, hogy a szeptemberi 24 órás országos bajnokság helyett inkább erre a futásra megyek, mert ez egy jobb rendezésnek, jobb szervezésnek ígérkezett, úgyhogy végül is így esett a választásom erre”

– mesélte a futó.

Ez a berlini száz mérföld nemcsak kihívás, hanem fontos lépcsőfok is volt egy újabb versenyhez, hiszem  az ultrafutók ikonikus megmérettetése, a 246 kilométeres Spartathlon jövő évi kvalifikációjához is lehetőséget nyújtott volna.

Bár a szigorú, egyenesági órás szintidőt Veronikának nem sikerült elérnie, de a sorsolásos kvalifikációhoz szükséges eredményt teljesítette, így reális esélye van arra, hogy legközelebb rajthoz állhasson a legendás görög versenyen.

Visszatérve a németországi teljesítményére, arra különösen büszke, hogy a teljes 163 kilométert végigfutotta, séta nélkül:

„120-130 kilométernél kezdtem egy kicsit fáradni, és ott esett valamennyit az alaptempóm, illetve többet kellett megállni a frissítőpontoknál, kicsit jobban össze kellett szednem magam, viszont az Ultrabalatontól eltérően most egyáltalán nem sétáltam.”

– idézte fel a kimerítő pillanatokat.

A mezőny erőssége miatt sem fértek bele a pihenők, így a verseny első felében még a hetedik és a tizedik hely között futott, majd szépen lassan egyre feljebb jött, a 120. kilométer körül zárkózott fel az élmezőnyhöz és onnantól a harmadik hely megtartása volt a cél.

Veronika külön kiemelte, hogy míg a Balaton körüli versenyt egy csonthártyagyulladás utáni bizonytalan felkészülés előzte meg, addig Berlinbe teljesen egészségesen tudott érkezni, ami kulcsszerepet játszott a jó eredményben.

A következő időszakot már jórészt a 2026-os versenyekre való felkészülésnek szenteli. Addig is szeretné majd javítani az Ultrabalatonon elért idejét, és a dobogóra is esélyesként tekint a következő alkalmon. Amúgy elárulta azt is, hogy az idei eredménye sem volt rossz, tavasszal abszolút hetedik lett a nők között.

Az év hátralévő részében egy 50 kilométeres Balaton környéki ultrán indul amolyan nagyköveti szerepben, valamint még egy 100 kilométeres futás is szóba kerülhet késő ősszel, amelyről edzőjével egyeztetve dönt majd – árulta el az ÉrdMostnak.