Nem az új BMeters órák mérnek rosszul, hanem a leszerelt, régi, török Baylan eszközök – derül ki a szakértői vizsgálatból, amit Érd honlapja tett közzé május 7-én, a térség polgármestereinek állásfoglalásával együtt.

Az ÉTV szintén közreadta belső jelentését.

A vízórabomba ősszel robbant Érden (korábbi cikkünket itt, itt és itt olvashatják). A városvezetés úgy döntött, kivizsgáltatja, mi áll a dolog hátterében. Csőzik László először is leállíttatta az ÉTV-vel a vízóracseréket (ugyanígy tett a többi érintett település polgármestere is), vizsgálatot kért az ÉTV-től, és bevont egy bíróságoknak is dolgozó igazságügyi szakértőt, illetve a felhívására jelentkező érdi vízügyes szakemberekből kialakítottak egy szakmai testületet is.

Hatósági vizsgálat keretében ellenőriztek leszerelt, régi Baylan órákat, és vizsgáltak új B.meters órákat is – erre a gyártmányra érkeztek ugyanis a panaszok. Összesen 155 órát vizsgáltak meg: 50 bontatlan, teljesen új B.meterst, 54 már működésben lévő Bmeterst, és 51 régi, török Baylan órát.

A független szakértő betekinthetett az ÉTV által végzett vizsgálatokba, illetve a fogyasztással kapcsolatos adatokba is. Ezek alapján képet alkotott a vízfogyasztás érdi alakulásáról, a vízóracserék menetéről, gyakoriságáról. Vizsgálata eredményeit egy közel kilencven oldalas dokumentumban rögzítette.

A régi eszközök mértek rosszul, nem az újak

A vizsgálat szerint a korábbi Baylan mérők egyik sem felelt meg a hitelesítés feltételeinek, mert kevesebbet mértek, mint a reális vízfogyasztás. Az 54 Baylan óra 19 százaléka részben vagy egészében megállt, 56 százalékuk alacsonyabb értéket mért, és csupán 25 százalékuk felelt meg a hatósági elvárásnak. Ráadásul nem 5-10, hanem jóval nagyobb arányban tévedtek, a fogyasztó javára: üzemi vízfogyasztás (vagyis amikor rendesen kinyitjuk a csapot) esetén az átlagos eltérés 36,66 százalék volt, azaz ennyivel mértek KEVESEBBET ezek az órák. (Csöpögő víz esetében -18,85 százalék, csurgó víznél pedig -5,3 százalék volt az eltérés).

De miért mértek ennyivel kevesebben a régi, török gyártmányú eszközök? Mert nem bírták a közel 8 éves üzemelési időt. Nem véletlen, hogy korábban 4 évente cserélni kellett a mérőket, de egy 2016-os kormányrendeletmár lehetővé teszi a 8 évenkénti cserét is, a víziközművek pedig költséghatékonysági okokból élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen a rezsicsökkentés miatt igen rossz anyagi helyzetben vannak. Az megint más kérdés, mennyire éri meg ezeket a pontatlan mérőket még évekig üzemeltetni – ezekre csak egy, a mostaninál jóval átfogóbb vizsgálat adhat választ.

Mi a helyzet az új B.meters mérőkkel?

Térjünk vissza a vízórák vizsgálatához. Mint kiderült, a török Baylan órákat váltó olasz B.meters vízmérők nagy többsége megfelelt a hatósági feltételeknek, a „nem felelt meg” minősítést kapott B.meters órák egy-két kivétellel pedig nem többet, hanem kevesebb térfogatáramot mértek. Azaz nem az ÉTV, hanem a lakosság javára tévedtek. (Ez bizonyára érzékenyen érinti azokat a lakosokat, akik „nem felelt meg” vizsgálati eredményt kaptak a hatóságtól. Sajnos, mint most kiderült, ezek az értesítők pont a lényeget felejtették el közölni a fogyasztókkal: azaz hogy az új mérő azért nem felelt meg a vizsgálaton, mert többet, vagy azért, mert kevesebbet mért…)

A hatósági hitelesítések adatai tehát nem igazolták lakosság azon észrevételét, hogy a B.meters vízórák rosszak. A gondot a viszonyítási alap, azaz 8 éves mínuszos Baylan órák alulmért értékei jelentik. Tehát jogos volt az észrevétel, hogy az új  vízóra beépítése miatt többet kell fizetni, de nem azért, mert az új órák rosszak, hanem azért, mert a régiek voltak pontatlanok.

Kell-e a visszacsapó szelep?

Több felhasználó jelezte, hogy szerintük egy visszacsapó szelep behelyezésével kevesebbet mérnek az órák. A szakértői jelentés vizsgálta azt is, számít-e a visszacsapó szelep behelyezése, vagy sem. Kétszer azt mérték, hogy van százalékos eltérés, kétszer pedig azt, hogy nincs változás. A kapott eredmény relevanciával nem bír, lényegesen alaposabb és eltérő térfogatáramok mellett kaphatunk olyan  eredményeket, melyek a későbbiekben használhatók lehetnek – jegyzi meg a szakember. Ugyanakkor arra a gyakorlatra, hogy az ÉTV nem szerel fel visszacsapó szelepet, ha azt az óra tartalmazza, megjegyzi: „az általam több fogyasztásmérőben is látott, a vízóra végébe berakható rugós visszacsapó szelep 8 éves zavartalan működését nehezen tudom elképzelni. Valószínűnek tartom, hogy a szelepben lévő kis rugó „fáradásából” adódó vízzárást már csak víz-visszafolyással tudja biztosítani.”

(A jelentés nyilvánosságrahozatala után a térség polgármesterei által aláírt közlemény – lásd lejjebb – határozottan kéri az ÉTV-t, hogy ezentúl mindig építsenek be visszacsapószelepet az órák cseréje során.)

A szakember hangsúlyozza továbbá: az örvénymentes áramlás biztosítása a vízórába való vízbevezetés és elvezetés során is alapvető szempont, a fogyasztásmérő megbízható működése szempontjából.

Az üzemeltetőnek kell átgondolnia, hibázott-e, és ha igen, hol

A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a lakossági észrevételeket nem lehet elbagatellizálni. Az üzemeltető felelőssége, hogy átgondolja, hibázott-e, és ha igen, hol. (A víziközmű-hálózat vizsgálata nem tartozott a szakértő feladatai közé). Javasolja például, hogy ne várjanak 8 évet a régi vízórák lecserélésével: az 5-6 éves vízórákat folyamatosan cseréljék le. Azt is fontosnak tartja, hogy a fogyasztás mértékéről a lakók 2-3 havonta hivatalos emailt kapjanak.

Kiemeli azt is, hogy a beépítés körülményeivel, az üzemeltető hálózatot érintő tevékenységével és a fogyasztói szokásokkal is foglalkozni kell. A szakember ez utóbbiakat is górcső alá vette. A KSH országos adatait összehasonlította az Érden élők vízfogyasztásával (az ÉTV által rendelkezésére bocsátott adatok alapján).  Megállapította, hogy az országos adat alacsonyabb az itt élők fogyasztási szokásainál. Általánosságban elmondható, hogy a 2013-as rezsicsökkentés után 2015-től enyhe fogyasztásnövekedés indult meg, 2020-ban és 2021-ben pedig a korábbiaknál jelentősebb emelkedés történt. A KSH véleménye szerint az utóbbi évek vízfogyasztásának növekedése azaszályos időjárással is indokolható – a lakossági vízfogyasztás évenkénti alakulását jelentősen befolyásolta az egyes évek klimatikus viszonya.

Többet mér-e a vízóra, ha sűrűn nyitjuk a csapot?

Emlékeznek még azokra a mérésekre, amelyeket a lakók végeztek, kinyitva-elzárva a csapokat, illetve egyszerre engedve ki több liter vizet? Többen is tapasztalták, hogy nem ugyanannyit mér a vízóra a két esetben. Ezt a  jelenséget az ÉTV által közzétett jelentésben magyarázza meg a szolgáltató: „minden mérőeszköz a mérési tartomány alján mér a legpontatlanabbul. Minél kisebb vízárammal vagy minél kisebb mennyiségű vizet vételezünk, a vízmérő relatív hibája annál nagyobb, így annál pontatlanabbul mér. (…) A mindennapokban nem vagy nagyon ritkán jellemző, hogy a fogyasztók a csaptelepet folyamatosan, másodpercenként kinyitva, majd elzárva engednék a vizet.

Ugyanakkor sok fogyasztó azt is szóvá tette a vízmérők hitelességéről szóló közösségi médiás vitákban, hogy hiába zárják el a lakásban/házban a csapot, egy rövid ideig az óra „tovább pörög”. Ennek oka nem a vízmérő hibája, hanem egy fizikai törvényszerűség. „Be kell állnia” ugyanis az ÉTV biztosította nyomásnak a vízmérő és a csap közötti csőrendszerben a csap elzárása után, így amíg ez meg nem történik, továbbra is folyik át víz a mérőműszeren, aminek mutatója tovább mozog néhány másodpercig. Ez a kiegyenlítődés nagyjából pár centiliter vizet jelenthet. A számszerűsítés végett felfelé kerekítve 0,5 dl-el számolva 20.000 db csapnyitás jelentene 1 m3 víz többletmérést.

Hogyan tovább?

A térség polgármesterei  a vizsgálati adatok birtokában közleményt adtak ki, melyben leszögezik: a polgármestereket is meglepte a vizsgálatok eredménye, továbbra sem tekintik lezártnak az ügyet, és az alábbi javaslatokkal élnek a lakosság és az ÉTV felé:

Egymillió forintos jutalmat ajánlanak fel annak, aki szakmailag megdönti a jelentésben foglaltakat, rendszerszinten cáfolja a közzétett megállapításokat a számlákon megjelenő fogyasztásnövekedés okairól. A szakanyagot szeptember 30-ig lehet benyújtani a járás központi településén, az érdi önkormányzatnál személyesen (2030 Érd, Alsó utca 1.), postán (2031 Érd, Pf.: 31 – „vízóra” jeligével) vagy e-mailben (vízora@erd.hu).

Az ÉTV-től azt kérik, hogy az újonnan beszerzett ultrahangos kontrollmérővel folytassák a panaszok kivizsgálását az egész térségben. Ahol komoly eltérés van, vigyék hatósági laborba az órákat (a vizsgálat menetrendjéről, a jogszabályi előírásokról részletesen olvashatnak a jelentésekben, vagy az ÉTV honlapján). Ha az órák elbuknak a teszten, akkor cseréljék le őket és amennyiben a fogyasztónak indokolatlanul mértek plusz fogyasztást, az ÉTV írja jóvá az összeget úgy a víz-, mint a csatornaszámlán.

Ahogy az igazságügyi szakértő is javasolta: az új órák felszerelésekor minden fogyasztónál szereljenek be visszacsapószelepet. A biztonság kedvéért, mert a laborvizsgálatok nem támasztják alá, hogy ennek hiánya okozná a mért fogyasztásnövekedést.

Csőzik László (Érd), Lukács László (Tárnok) és Dizseri András (Diósd) polgármesterei különvéleményt is közreadtak: 

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ilyen rossz minőségű, pontatlan török órák lettek évekkel ezelőtt beszerezve és felszerelve. Nem értjük, miképp lehetséges, hogy nem vették észre, hogy idővel rosszul mérnek, hiszen ennek ki kellett volna jönnie az összesített fogyasztási adatokból. Tudunk olyan vízműről az országban, amelyik szintén „bevásárolt” ilyen török vízórából, de viszonylag gyorsan felismerte, hogy rosszak, ezért azonnal nekiálltak cserélni őket.

Ezért az ÉTV vezetéséért felelős francia hátterű Veoliához fordulunk azt kérve, hogy évekre visszamenőleg külső szakemberekkel világítsák át a vízmű tevékenységét, működését, mert véleményünk szerint itt súlyos gondatlanság történt, ami végső soron az érdi és tárnoki lakosoknak is problémákat okozott” – írják.

Külön problémának tartják, hogy az ÉTV-ben résztulajdonos önkormányzatokat, illetve a cég felügyelőbizottságát sem tájékoztatták egyszer sem arról a vízórabotrány kipattanása előtt, hogy a török gyártmányú órák pontatlanul mérnek.

Azt sem zárják ki, hogy valami kimaradt a hivatalos vizsgálatból. Elmaradt egy olyan rendszerszintű probléma felismerése, ami megmagyarázhatja, hogy miért nőtt több száz érdinek a vízszámlája. Ezért ragaszkodnak hozzá, hogy folytatódjanak a vizsgálatok, ezért ajánlanak fel „nyomravezetői” díjat is.