Tizenkét év telt el azóta, hogy bevezették Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés házhoz menő rendszerét, de ennyi év sem volt elég ahhoz, hogy az emberek megtanulják megfelelően szortírozni a papír-, a műanyag- és a fémszemetüket.

Rengeteg a tévhit, amelyeket mind-mind érdemes eloszlatni – ennek járt alaposan utána a Telex. Az egyik legnagyobb hazai előválogató cég csepeli telephelyén derült ki, hogy melyek a leggyakoribb hibák, amiket elkövetünk gyűjtés során.

Örök kérdés: Ki kell mosni a műanyag dobozokat, mielőtt a sárga kukába dobnánk őket?

Az interneten fellelhető források nem adnak egyértelmű választ a kérdésre, így a MOHU Budapest által begyűjtött szelektív szemetet feldolgozó cég, a Hamburger Recycling Hungary Kft. ügyvezető igazgatója segített eligazodni a témában.

Karczub Mária szerint a mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb, ezért találkozhatnak olyan tanácsokkal, hogy mossák el, mondjuk, a tejfölös- vagy a joghurtosdobozt. Ha ugyanis otthon, a jó melegben elkezd belerohadni a maradék a dobozba, az büdös lehet, de valójában a feldolgozás szempontjából nem kell elmosni egyáltalán.

„A mi telephelyünkre bekerülő hulladék így is, úgy is »illatos« lesz, mert nagyon sokféle anyagú és minőségű szemét érkezik hozzánk. Miután mi itt leválogattuk a műanyaghulladékot anyagfajtákra, a hasznosító a feldolgozás során átmossa az anyagot, csak ezután kezdődik meg az újragyártási folyamat”

– tette hozzá Karczub.

Tehát a Föld szempontjából jobban megéri használat után mosatlanul kidobni a szelektív szemetesbe a tejfölös-, joghurtos- vagy ételes dobozt, mint a vizet fecsérelni.

Zsíros papír mehet a kék kukába?

A csepeli telephelyen kezelik a főváros és néhány agglomerációs település szelektíven gyűjtött hulladékát. Itt válogatják a papírhulladékot is, hárman dolgoznak ezen, és szedik ki belőle a nem oda való anyagokat, például a palackokat, samponos flakonokat, spray-ket, amiket egy külön kupacba hajítanak.

A kiválogatott tiszta papírok között más típusú szemét is marad, ilyen például a hamburger zsíros csomagolása, ami a szakemberek szerint nem számít idegenanyagnak, tehát az maradat az értékes papírhulladékok között.

„Tévhit, hogy a zsíros papírt, például a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni.”

A papírgyárban ugyanis a feldolgozás során a vegyes papírhulladékot beleteszik egy úgynevezett pulperbe, ami tulajdonképpen egy hatalmas centrifuga, benne vízzel. Ami papírból van, az feloldódik abban, ami pedig szennyező anyag, például zsír, matrica, műanyag fólia, az egy kivezetőn keresztül távozik, majd egy erőműben elégetik. A pulperben feloldódott papírpépből készül később az újrapapír.

Amit pedig a csepeli telephelyen kiválogattak a papírok közül, már nem válogatják újra, hanem ömlesztve a szemétégetőbe vagy a pusztazámori hulladéklerakóba kerül – mivel ez nem kevés mennyiség, mindenképp érdemes odafigyelni, hogy helyesen válogassunk otthon.

Hogyan kerül külön a fém és a műanyaghulladék?

A fémből készült tárgyakat a szalagról egy mágneses válogató felemeli és egy konténerbe dobja, de van egy alumíniumleválasztó is, ami leveszi a sörös- és üdítősdobozokat. Ezek a gépek azonban azokkal a tárgyakkal nem birkóznak meg, amiket más anyaggal, például műanyaggal vontak be.

Ezért is érdemes odafigyelni arra, hogy például a műszaki cikkeket, akár kismagnót, ne dobjunk a szelektívbe, mert azokat a gépek nem tudják kiszűrni. Karczub Mária azt javasolja, hogy ezekre az a legjobb megoldás, ha elvisszük egy hulladékudvarba. Az ilyen típusú szemét a szalagok mellett dolgozó embereket terheli, adott idő alatt sokkal kevesebb újrahasznosítható csomagolóanyagot tudnak kiválogatni, másrészt, ha véletlen mégis átfutnának a szalagon, tönkretehetik a bálázógépeket is.

Ami a szalagon marad, az már a gépek által leválogatott, fém- és alumíniummentes műanyagszemét, ami innentől egy további gépi válogatáson megy keresztül, ez szétválogatja a két- és háromdimenziós tárgyakat.

Egyben maradhatnak a különféle típusú műanyagok?

Előbbire jó példák a szalagon hömpölygő vékony, műanyag zacskók és fóliák, zsömlés zacskók, mirelit zöldségek, vécépapírok és papír zsebkendők csomagolása.

Otthon sokat tehetünk az előkészítésért, mielőtt a sárga kukába dobnánk az oda illő hulladékot. Nem hagyhatjuk szó nélkül a szeletelt sajtok és felvágottak csomagolására használt majdnem sík műanyag tálcákat, a rajtuk lévő vékonyabb műanyag fóliával.

Ezek két különféle típusú műanyagból vannak, ezért akkor járunk el a leghelyesebben, ha ezeket otthon kidobás előtt kettéválasztjuk, magyarán letépjük a vékony fóliát a dobozról. Ebben az esetben mindkét fajta műanyagot szét tudják válogatni, a felvásárlócégek pedig maradéktalanul újra tudják hasznosítani.

Ugyanez vonatkozik a joghurtos, tejfölös vagy egyéb műanyag poharas termékekre, amiknek a tetején alumíniumfólia van, ahogy azokra a nagyobb dobozokra is, amikbe főként hentesárukat csomagolnak.

Karczub Mária szerint utóbbiaknál „ha a fólia letépését elfelejtenénk is, azt viszont feltétlenül tartsuk észben, hogy legalább a vérrel és húslével szennyezett nedvszívó papírt vegyük ki a csomagolásából – ugyanis ha ezt nem tesszük, teljesen feleslegesen dobtuk a dobozt a szelektívbe, itt is a szemétbe kerül.”

A Telex cikkéből kiderül az is, hogy ezen a telephelyen évente 16 ezer tonna hulladékot válogatnak, és ennek nagyjából a fele kerül a felvásárlókhoz újrahasznosításra, a másik fele viszont szemét, amit a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba szállítanak.

Az, hogy az újrahasznosítás aránya megnő-e a jövőben, egyrészt azon múlik, hogy az emberek megtanulnak-e végre otthon jobban szelektálni, másrészt pedig, hogy a gyártók elég intenzíven dolgoznak-e azon, hogy csak olyan csomagolóanyagokat gyártsanak, amik újrahasznosíthatók.