2019-ben a közgyűlés a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját a minimálbérhez kötötte. Ezzel a képviselői tiszteletdíj alapja aktuálisan csökkent, ugyanakkor beépítették azt az automatizmust, hogy minden évben a minimálbérrel együtt emelkedjen. Ebből származtatják a különböző bizottsági tagságokért járó kiegészítést, illetve a külső bizottsági tagoknak biztosított tiszteletdíjat is. (Ez esetben a minimálbér 45 százaléka az alap.)

Az elmúlt öt nehéz évben kétszer is, 2022-ben és 2024-ben, rendeletmódosítással befagyasztották ezt az összeget, vagyis nem növekedett a minimálbérrel együtt, sőt, az infláció miatt jelentősen csökkent a tiszteletdíjak reálértéke. Ez a város költségvetésében képviselőnként átlagosan kb. 1 millió 200 ezer forint + járulékai, bizottsági tagonként pedig 165.000 forint + járulékai, azaz összesen 28 millió forint körüli megtakarítást jelentett.

Ugyanígy tett a polgármester és a két alpolgármester, akik mintegy 15 millió forint + járulékai összeget spóroltak meg a városnak.

„Én ez utóbbival nem értettem egyet – teszi hozzá Lengyel Péter, a Szövetség Érdért frakcióvezetője, a Közbiztonsági és Sport Bizottság elnöke, a Pénzügyi Bizottság elnökhelyettese és a Köznevelési és Kulturális Bizottság tagja. – Azon a véleményen vagyok, hogy a tisztességesen elvégzett munkáért kapott járandóságát senkinek nem kell szégyellnie, ráadásul a városvezetők bérének emelése törvényi előírás volt. A tavalyi újabb törvénymódosítás után ezt a ’hibát’ már nem követték el, és ezt így tartom helyesnek. Most az történt, hogy minimálbérről garantált bérminimumra változtattuk a képviselői tiszteletdíjak vetítési alapját. Aki figyeli a munkabérek kötelező változásait, észrevehette, hogy a minimálbér jobban nőtt, mint a garantált bérminimum.

A kormány bejelentette, hogy amennyiben erre lehetőség lesz, 2026-ban 14%-kal, 2027-ben pedig 13%-kal emelkedik a minimálbér, ugyanakkor deklarált cél az is, hogy a bérminimum és a minimálbér egyre inkább közelítsen egymáshoz. Ezt olyan módon kívánja elérni a kormány, hogy a bérminimumot kevésbé fogja emelni. Ez már most is látszott, hiszen az emelkedés mértéke közt 2% az eltérés: 9% a minimálbér és 7% a bérminimum növekedése.”

A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumot akkor kell fizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött. A különbség idén csaknem nettó 40 ezer forint: a minimálbér 2025. január 1-től bruttó 290 800 (nettó 193 400), a garantált bérminimum pedig bruttó 348 800 (nettó 232000) forint. A képviselői tiszteletdíj tehát Érden ez utóbbi összeg 80%-a, vagyis bruttó 279 040 (nettó 185.800) Ft.

Más megyei jogú városokkal összehasonlítva a 66 ezres Szolnokon br. 500 ezer, a 96 ezres lakosságszámú Székesfehérváron br. 305 ezer, a 110 ezres Kecskeméten br. 530 ezer, a 130 ezres Győrben az átlagkereset 77%-a, vagyis br 490 ezer Ft a képviselői illetmény.

Ezek a számok azonban csak a városok bevételeivel, illetve az őket sújtó elvonások tükrében értelmezhetők. Hiszen ahol több marad a kasszában, ott lehet magasabb illetményt fizetni.

„A vetítési alap megváltoztatásával tehát ebben az évben 6%-kal emelkedik a képviselői tiszteletdíj, a következő években viszont a minimálbérhez képest kevésbé fog növekedni. Azt gondolom, hogy ez felelős döntés volt részünkről, ugyanakkor, ha úgy alakul a helyzet, bármikor megléphetünk a korábbi évekhez hasonló befagyasztást – tette hozzá Lengyel Péter.

– Az idei költségvetésben ez éves szinten a teljes testületre, tehát a 15 képviselőre és a 35 bizottsági tagra vonatkozóan mintegy 12 millió forint többletköltséget jelent. Ha pedig a képviselők oldaláról nézzük ezt a 6%-ot, gyakorlatilag el is viszi az infláció, ami januárban 5,5 százalékos volt. Természetesen, amikor ezt a döntést előkészítettük, megnéztük a környező települések, illetve más megyei jogú városok hasonló döntéseit. Némelyik esetében akár millió körüli képviselői tiszteletdíjakról is lehetett hallani, ami Érden megmagyarázhatatlan és védhetetlen összeg lett volna, de eszünk ágában nem volt ilyen mértékű módosítást előterjeszteni.”

Egy biztos, Érd költségvetése olyan mértékű forráshiányt vetít előre ebben az évben, hogy félmilliárdos szolidaritási adó és a többletbevételek elvonása mellett a város infrastruktúrájának fejlesztéséről álmodozni is képtelenség, ha nem talál valamilyen külső forrást a város, legyen ez akár állami, akár Európai Uniós.