Húsz évvel ezelőtt, 2004. október 4-én az Érden élő lengyelek közül a Rege házaspár és a Sebestyén házaspár kezdeményezésére jött létre az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület. Az alapítók akkor úgy gondolták, hogy szükség van a városban egy olyan civil szervezetre, amelyik elsősorban a lengyel-magyar történelmi és kulturális kapcsolatokkal foglalkozik. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár befogadta, helyet adott az akkor 17 fővel megalakult egyesületnek, az érdi intézmény akkori vezetője Bazsóné Megyes Klára szívesen tett eleget a kérésnek, sőt ő maga is vezetőségi tag lett.

A kezdetekben Rege Béláné vezette az egyesületet, melynek megalapítása nem volt könnyű, hiszen anyagi segítségre volt szükség az induláshoz, ebben pedig támogatta őket a Diósdi Női Kar. A kezdeti nehézségek után nagyon gyorsan gyarapodott a taglétszám, a második évtől kezdve minden éveben tartalmas programokat szerveznek az érdeklődőknek, mindössze a járvány időszakában csökkent ezeknek a száma.

A könyvtár egykori igazgatója, Bazsóné Megyes Klára 2014-ben vette át az egyesület vezetését, alapos szervezési munkájának köszönhetően évről évre egyre több programon, tanulmányúton vehetnek részt a tagok, illetve azok, akik érdeklődnek a két nép történelmi kapcsolata iránt.

Az elnök a jubileumi rendezvény megnyitóján kiemelte: reméli, hogy eddigi munkájukkal jelentősen hozzájárultak a lengyel-magyar kapcsolatok elmélyítéséhez, hiszen azon dolgoztak az elmúlt húsz esztendőben, hogy ezeket a témákat bevigyék a magyar köztudtatba.

„Lengyelország történelmét, irodalmát, kultúráját ápoljuk, sőt ezekkel kapcsolatos filmeket is vetítettünk, tehát a rendezvényeink alapján elmondhatom, hogy évente legalább négyszer előadás szervezünk, könyvbemutatót tartunk, jeles polonisták érkeznek hozzánk különféle témákban, amelyekre bárki jöhet és jöhetett eddig is egyesületi tagságtól függetlenül”

– hangsúlyozta Bazsóné Megyes Klára.

Nagyon kevés az olyan lelkes és folyamatosan aktív civil egyesület, amely ennyire komolyan veszi a hivatását – ezt már Érd polgármestere mondta az egybegyűlteknek. Csőzik László megjegyezte, hogy rengeteg rendezvényt szerveznek, változatos programokról gondoskodnak, kiemelve az eddig megtartott tanulmányutakat is.

„A két nép barátsága hatamas, óriási és ezt nekünk van lehetősgünk átélni a hétköznapokban is, mivel Érd legrégibb és szerintem legfontosabb testérvárosi kapcsolata a lengyelországi Lubaczówhoz fűződik. Ez pedig az egyesülethez hasonlóan ugyancsak fiatal, alig több mint húsz éves múltra tekint vissza”

– emelte ki beszédében a városvezető.

A testvérvárosi kapcsolat jubileumát Lubaczówban ünnepelte a két város. Csőzik László elmondta, hogy baráti a kapcsolat Lubaczów mindenkori vezetésével. A lengyelországi rendezvényen fantasztikus érzés volt megtapasztalni azt a szeretetet, ami áradt a magyarok és külön az érdiek felé – emlékezett vissza a polgármester.

„Ez a barátság átjárja a két várost és ezt meg lehet tapasztalni a baráti esteken, mindez megmutatkozik abban is, hogy nagyon tudunk együtt mulatni a lubaczowiakkal, ha szabad ennyit elárulni, és ez egy nagyon szuper dolog”

– mondta Csőzik László, némi mosolyt csalva az arcokra.

A jeles alkalomból Érdre érkezett egy testvérvárosi delegáció is, akik személyesen is jó kapcsolatot ápolnak az egyesülettel, a tagokkal és a vezetőséggel egyaránt. Nem érkeztek üres kézzel, a jubileum kapcsán egy üvegből készült emléktáblával köszöntötték az egyesületet a huszadik születésnap alkalmából.

A rendezvényen az elmúlt két évtizedben készült fotókból tartottak vetítést, a képek közül sok az elmúlt évek tanulmányútjain készült, amelyeken főként az egyesület tagjai vettek részt. Bazsóné Megyes Klára az utazások kapcsán elmondta, hogy évente kétszer kerítenek sort erre: az egyik alkalommal a magyarországi lengyel emlékhelyeket keresik fel, míg máskor pedig Lengyelország az úticél, különös tekintettel a magyar kötődésekre.

Az egyesület elnöke megjegyezte, hogy szinte az egész dél-, délkelet-lengyelországi régiót bejárták, kétszáznál is több települést látogattak meg, megnéztek sok nevezetességet, Érd testvérvárosába pedig többször is visszatértek, jó kapcsolatokat sikerült kialakítani velük az elmúlt évtizedekben.

Ezekre a programokra igyekeznek pályázatok útján pénzügyi forrást is találni, ami részben sikerül is. Nagy az érdeklődés, általában mindig megtöltenek egy buszt, volt olyan, hogy közel hatvanan indultak útnak. Természetesen ezek az utazások is nyitottak, egyesületen kívülről is lehet jelentkezni, de először általában a tagok között hirdetik meg a lehetőséget.

Az elmúlt 20 évben hetvenre duzzadt a taglétszám, bár idősödik a társaság – jegyzte meg Klára. Fiatal tagjai is vannak az egyesületnek, de sajnos újabbakat nehezen tudnak megszólítani, így ezen a téren még van tennivaló bőven.

Az egyesület az érdi lengyel vonatkozásokra is figyel minden évben. Az ófalusi II. Lajos emlékműnél – amelyet még 1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állítottak – egy új emléktáblát avattak, ezzel is megörökítve azt a történelmi eseményt, mely szerint a királyi sereghez 1526-ban Érdnél csatlakoztak a lengyel és a cseh segédcsapatok, majd indultak Mohácsra, ahol mindannyian életüket vesztették csatamezőn.

A Mohácsi csatával kapcsolatban a rendezvényen elhangzott, hogy 2026-ban lesz az ötszáz éves évforduló, amelyhez Érd is szeretne kapcsolódni. II. Lajos királynak és seregének jelentős állomása volt városunk, hiszen a király tíz napot töltött Sárkány Ambrus érdi kastélyában, innen folytatott élénk diplomáciai levelezéseket, itt búcsúzott el feleségétől, de itt pusztult el kedvenc lova is, amit baljós előjelnek tekintettek.

A rendezvényen a polgármester felkérte az egyesületet, hogy legyen partner abban, hogy a „Mohács 500”-hoz kapcsolódó programokban segédkezik, közreműködik, így támogatva a várost, hogy méltó módon tudjon megemlékezni erről a fontos eseményről.