Szerda délután eltemették Czabai Balázst, az Érd-Parkvárosban a Radnai és a Bikszádi utca találkozásánál található Czabai-kert névadóját és tulajdonosát. A kert azzal szerzett magának országos hírnevet, hogy a mai napig őrzi az egykori táj hangulatát, amikor Érd még hatalmas kiterjedésű tölgyerdő volt.

A már évtizedek óta természetvédelmi oltalom alatt álló területről épp a halála előtt néhány héttel beszélgettünk Czabai Balázzsal, amit itt lentebb tudnak megtekinteni:

Czabai Balázs azonban nemcsak a kert gondozójaként volt ismert Érden, hanem számos egyéb területen is sokat tett a városért. Egykor vezetője volt a helyi Szociális Gondozó Központnak, bekapcsolódott a Természetvédő Egyesület munkájába, akikkel azon dolgozott, hogy a Czabai-kert mellett más érdi természeti értékek, így a Fundoklia-völgy, a Beliczay-sziget, a Kakukk-hegy is védelmet kapjon, illetve, hogy minél többen megismerjék azokat.

Ugyanakkor nem csupán a fákat és a madarakat, hanem az embereket is szerette, kertjében rendszeresen vendégül látott helyi közösségeket. Egyszer irodalmi estet, máskor képzőművészeti alkotótábort vagy koncertet tartottak a hatalmas tölgyek árnyékában.

De Czabai Balázs mindig nyitott volt arra is, hogy magát a kertet mutassa be az érdeklődőknek, így aztán az óvodás, iskolás csoportok is rendszeres látogatói voltak, akiknek lelkesen mesélt az Érd szívében található „oázisról”.

A lokálpatrióta, természetvédő és civil önkéntes Czabai Balázst a város is elismerte, 2021-ben a település természeti kincseinek megőrzéséért Érd Város Életmű Díjával tüntették ki.

Az elhunytat Csőzik László, polgármester búcsúztatta, aki – többek közt – a következőképpen fogalmazott:

„Csupa szív, csupa mosoly ember volt ő, csupa önzetlen gesztussal. A pozitív érzelmek, az emberekkel való törődés vágya, a természet odaadó szeretete jellemezte. A szív, amely benne örökre megszűnt dobogni, Érdért dobogott. A valaha volt Érdért, a természeti kincsek kimeríthetetlen tárházáért. A jelenlegiért, amelynek őrködni és gondozni kell megmaradt értékeit. És a jövőbeli Érdért, ahol a gyerekek a fák és a madarak tiszteletében, szeretetében nőnek fel, és ahol a felnőttek megbonthatatlan közösséget alkotnak.”