Az érintettek valószínűleg már hallották a hírt, hogy a vonatkozó törvény – idén tavasszal frissített verziója – alapján július 16-tól új járműtípusokkal bővül azoknak a közlekedési eszközöknek a köre, amelyek használata kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz lesz kötve. A változás alapvetően az elektromos rollerek, a segway-ek, valamint az elektromos egykerekűek tulajdonosait érinti.

Igaz, mint arra a Grantis biztosítási és pénzügyi tanácsadó cég is felhívja a figyelmet, noha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. törvény új rendelkezéseit már hónapokkal korábban kihirdették, a vonatkozó minisztériumi rendelet, ami tisztázná, hogy pontosan milyen járművekre kell alkalmazni az új szabályt a mai napig nem érkezett meg.

Ettől függetlenül, amit az eddigi információk alapján tudni lehet, hogy annak kell fizetnie a kötelezőt, akinek a járműve az alábbi két kategória valamelyikébe tartozik:

• a jármű súlya nem haladja meg a 25 kg-ot, viszont a tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát,
• a jármű súlya meghaladja a 25 kg-ot, a tervezési sebessége pedig meghaladja a 14 km/órát.

Fontos szem előtt tartani, hogy elektromos roller tulajdonosaként a saját felelősségünk, hogy ellenőrizzük a gépjárművünk nettó tömegét, illetve tervezési sebességét.

Ugyanakkor az elektromos rásegítéssel működő kerékpárokra vagy a mozgáskorlátozottak által vezetett e-moped, illetve pedelec járművekre nem vonatkozik az új rendelet, ami azért érdekes, mert – ahogy a hivatkozott cikk fogalmaz – az új szabályozás alól kizárólag az emberi erővel működtetett járművek tulajdonosai kapnak felmentést.

A biztositas.HU oldalon ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak:

„ha az e-biciklin nem látunk hajtásra alkalmas pedálokat, és a járművön gázkart vagy gázpedált találunk, amelyekkel gázadásra akár magától is elindul, biztosan kell majd kötnünk rá kötelező biztosítást, ugyanis ebben az esetben a segédmotoros kerékpárok kategóriájába tartozik.”

Hozzáteszik, hogy amennyiben viszont a motor csak az emberi erő rásegítéseként funkcionál, és pedálozás nélkül az e-bicikli nem indulna el és nem maradna mozgásban, úgy valóban kerékpárnak minősül, amire nem kell kgfb-t kötnünk.

Mindenesetre a Magyar Biztosítók Szövetsége az alábbi ábrával segíti a tájékozódást.

A Grantis egyúttal összegyűjtötte az egyes biztosítók tarifáit is. Azonban azt írják, ezek a díjak várhatóan változni fognak, amint megérkezik a vonatkozó rendelet. Hiszen – mint azt fentebb jeleztük – a biztosítóknak úgy kellett az áraikat meghatározni, hogy nem ismerték a részletes előírásokat.

Így a biztosítók egy része, hogy a törvénynek valahogy mégis megfeleljen, egyszerűen az egyéb kategóriában kezeli ezeket a járműveket. A kgfb-k határozott időszakra szólnak, jellemzően 1 éves időtartamra vagy 1 hónapra, amikor minden megkezdett hónapban rendezni kell a havi díjat. A díj nagyságát több biztosítónál is meghatározza az üzembentartó kora és a régió, ahol használja az eszközt, hangsúlyozza a szerző.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy a törvény szerint a rendszám nélküli járművek, vagyis amiket nem vettek hatósági nyilvántartásba, azoknak a mindenkori használója is üzemben tartónak minősül. Ezért használat előtt mindenképpen meg kell győződni róla, hogy a járműnek kell-e, és van-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása. Ha nincs, pedig kellene, akkor addig ne használjuk, amíg meg nem kötjük azt.