A kutyavári országzászlónál emlékezett meg a város a trianoni békeszerződés aláírásának 104. évfordulójáról június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján. A békeszerződés aláírása meghatározta térségünk országainak új határait. A történelmi Magyarország területe kétharmadával csökkent és a lakosságának több mint fele határain túlra került.

A megemlékezőket elsőként Aradszki András országgyűlési képviselő köszöntötte, aki a trianoni döntést és évtizedes következményeit ismertette, majd arról beszélt, hogy Európát jelenleg háború fenyegeti, jobban, mint az elmúlt 60 évben bármikor.

„Európai vezetők, akik nem tanultak a történelemből, ismét felébresztik az alvó medvét. A béke hangját minden szégyen nélkül, mindenáron és minden eszközzel akarják elhallgattatni.  A maguk háborús pszichózisában azt hiszik, hogy ami az ő elődjeiknek, Napóleonnak és Hitlernek sikerült, nekik sikerülni fog. Lássunk reálisan: kicsi a valószínűsége, hogy ez így lesz” – jelentette ki Aradszki András, aki szerint nemzeti összetartozással június 9-én elutasíthatjuk az újabb háborút és pusztítást.

Csőzik László polgármester köszöntőjében ugyanakkor arról beszélt, hogy semmilyen radikalizmus nem szolgálja az országot.

„A melldöngetés, a sértődékenység, a megegyezésre való képtelenség, a társadalom belső megosztása a legrosszabb időket támasztja fel. Amikor a magyarságot a vesztesek oldalához szögezték a vezetői.

Mi ennél többre vagyunk képesek! Ezért tartom mindennél fontosabbnak az önkormányzatok cselekvőképességét, és határokon átnyúló összefogását. Amit Trianon szétszakított, mi egybeforrasztjuk. A hét testvér- és partnervárosunk közül 5 kelet-európai” – hangsúlyozta a polgármester, aki beszélt a felvidéki Lévával  közös uniós pályázati sikerről is. 

„Nemrég Lévával közösen közvetlen európai uniós pályázatot nyertünk el. A 1,5 millió eurós pályázatból sokat fordíthatunk a Földrajzi Múzeum parkjának újjáélesztésére. Több lesz a zöldfelület, javul a belvárosi levegő minősége és a digitális térben is terjeszkedünk, új szolgáltatásokat indítunk.

Hasonló pályázatokkal megrajzolhatjuk városaink jövőjét. Ami Trianon után zsákutcába sodorta Magyarországot, most a főutcára viheti” – hangsúlyozta a polgármester, aki szerint sokkal jobban kellene bízni a helyi közösségekben.

Példaként hozta fel Sopront és a környező településeket, melyek lakossága Trianon után úgy döntött, Magyarországhoz kívánnak tartozni továbbra is. Vas vármegyében ugyanígy döntött több határmenti település.

„A városok, falvak népe akkor is tudta és ma is pontosan tudja, hogy mit szeretne. Ez az a jog, amiért érdemes küzdeni! Ahogy Trianon megtanította: vegyük kezünkbe a sorsunk! Szóljunk bele a rólunk szóló ügyekbe! Döntsünk közösen” – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: ha nem akarunk újra a történelem vesztesei lenni, meg kell mutatnunk, hogy minden viszály ellenére egybetartozunk.

A megemlékezés koszorúzással zárult. Az ünnepi pillanatokban közreműködött a Szirmok Városi és Pedagógus Női Kar, valamint a Rozmaring Német Nemzetiségi Kórus és a Vitéz Mikecz Kálmán Honvéd És Huszár Hagyományőrző Egyesület.