A megyei jogú városok alaprajzi kifejlődése, szerkezete, beépítése, illetve a beépítési típusok változása, nem utolsósorban pedig az említett települések funkcionális szerkezete. Lenner Tibor szerint röviden így foglalható össze az, a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban április 17-én bemutatott könyv, amin szerzőtársaival közösen tíz esztendőn át dolgoztak.

Mint azt az ÉrdMostnak elmondta, noha manapság huszonöt olyan város van az országban, amelyik megkapta a megyei jogú város címet, a könyvet már azelőtt lezárták, hogy a „közösség” két legfrissebb tagját, Esztergomot és Baját is beleírhatták volna. Ugyanakkor a 2006-ban megyei jogúvá vált Érd szerencsére benne van.

A könyvben egyébként mindegyik megyei jogú város külön fejezetet kapott. Az első fejezetek egy általános áttekintést nyújtanak ezekről a településekről, majd egyenként, amolyan esettanulmányként is megismerhetjük azokat. Ezen kívül minden városhoz tartozik öt-öt darab, azonos logikával készült térkép is, amikkel a szövegben leírtakat kívánták illusztrálni.

Lenner kijelentette, a könyvet forgatva bárki számára kiderülhet, hogy Érd sok tekintetben kakukktojásnak mondható a megyei jogú városok között.

Általában a megyei jogú városoknál a történelmi városmag és a mai városközpont, más néven „city” egybeesik, azonban Érden ez nem így van, hiszen itt földrajzilag két különböző helyszínről van szó. Ahogy különleges az is, hogy Érd túlnyomó részén, nagyjából nyolcvan százalékán a családi házas beépítés a jellemző.

Egyúttal azt is látni, hogy ez a város már nem tud tovább fejlődni, terjeszkedni, hiszen az idők során a külterületeit folyamatosan belterületté változtatta. Lényegében a város kitöltötte a rendelkezésére álló teret.

Hogy mégis milyen egy tipikus megyei jogú város, arra példaként a szerző a saját lakhelyét, a szintén megyei jogú városnak számító Szombathelyet említi.

„Szombathely egy kétezer éves város, még ha a fejlődése hosszabb-rövidebb időre meg is szakadt, de a mai szerkezete szimmetrikus. A city a centrumban van, a város mostani kiterjedése hozzácsatolásokkal nőtt, tizenegy környező falvat olvasztott magába. Ennyiben mindenképp tipikusnak mondható” – fogalmazott.

Egyúttal hozzátette, nyilván minden városnak vannak sajátosságai, amik csak arra a városra jellemzőek, vagyis a Szombathely kapcsán említett történelmi fejlődés csupán egyetlen nézőpont a sok közül. Például az olyan ipari városok, mint Dunaújváros, Miskolc szintén tipikusak, csak más szemszögből.

„Úgy fogalmaznék, hogy a 23 megyei jogú város között csoportokat lehet képezni. Ilyen értelemben 3-4 város biztosan besorolható egy-egy csoportba, kivéve Érdet. Ez a város egyszerűen kilóg”

– hangsúlyozta.

„Emlékszem, a belügyminisztériumban volt egy főosztályvezető asszony, aki azt mondta, hogyha Érd megkapja ezt a címet, akkor ő lemond.”

Ezt már a könyvbemutatóra szintén meghívott Csőzik László polgármester mesélte, érzékeltetvén, hogy milyen volt a hozzáállás a kétezres évek elején, amikor felmerült Érd megyei jogú várossá válásának ötlete. Ráadásul, látván a település infrastrukturális lemaradását, még a település akkori vezetése sem gondolta teljesen komolyan a dolgot – tette hozzá, az akkoriban a város alpolgármestereként dolgozó politikus.

A lobbizás aztán mégis célt ért, mert a döntéshozók úgy gondolták, hogy ez egy katalizátor lesz, ami felgyorsítja majd Érd fejlődését, vélekedett a polgármester.

Szerinte adott is egy lökést Érdnek, elég csak a közel egy évtizeddel később elindított Modern Városok Programra gondolni, amit kifejezetten a megyei jogú városok fejlesztésére találtak ki. Vagyis azon túl, hogy ez egy rang vagy tagság egy elit klubban, igen komoly gyakorlati haszna is lett, hiszen olyan forrásokhoz jutott a város, és olyan beruházások zajlottak, amiket Érd önállóan soha nem tudott volna megcsinálni – emelte ki Csőzik László.

A könyvre visszatérve Lenner Tibor úgy látja, könyvük éppen ebben tud segíteni a politikusoknak, urbanistáknak és más szakembereknek is, azaz, hogy a megyei jogú városok fejlesztése jó irányba haladjon.

„A magyar településrendszer kiegyensúlyozottságában a középvárosoknak tekinthető megyei jogú városoknak meghatározó szerepük van. A kötet ehhez nyújt segítséget a településföldrajz eszközeivel. Tényekkel, adatokkal, dokumentumokkal”

– fogalmazott Lenner.