Hincz Gyula a 20. századi magyar művészet egyik kiemelkedő és igen sokszínű alkotója. A Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus és iparművész, érdemes és kiváló művész születésének százhuszadik évfordulóját ünnepeljük az idén, ebből az alkalomból pedig az Érdi Galéria a váci Tragor Ignác Múzeummal együttműködve időszaki kiállítással emlékezik meg az alkotóról.
Valószínűleg csak kevesen tudják, hogy Hincz Gyula egyik munkáján keresztül sok-sok évtizede kötődik Érdhez, ugyanis a művész „Népek barátsága” című falikárpitja 1975 óta díszíti a művelődési központ falát.
A mű, mely egy 1975. március 22 – április 7. között megrendezett kiállítás alkalmával került Érdre, nemrég teljes körű restauráláson esett át.
A falikárpit a kezek alkotta földgömb által a népek sokszínűségének szimbolizálása mellett, a különböző művészeti ágakra tett jelzésszerű utalással a művészetek összességének megragadására is törekszik, jól illeszkedve az azt befogadó művelődési központ sokszínű tevékenységéhez is.
Ahogy Hincz maga fogalmazott egy 1976-os interjúban:
„Az érdi gobelinemet azért szeretem különösen, mert ott a művészetnek hivatásáról beszélhettem. A művészetnek a békével összekapcsolt fogalmáról, a művészetnek, mint a békének hirdetőjéről, az emberiség legnagyobb vágyáról, amely mélyen összefonódik a népművészettől az egész emberi művészet történetén keresztül a békével. Az emberiség mindig jeleket próbál felrajzolni, amely jelek jellemzői a kor lelkivilágának. A barátságnak a gondolata, az összefonódó emberi kezek, a színes emberek és nem színes emberek nagy kollektívájának a kialakítása, ezek voltak azok a gondolatok, törekvések, amelyeket itt próbáltam a magam eszközeivel a köznek nyújtani.”
A speciális szövéstechnikát igénylő mű az Iparművészeti Vállalat gobelinszövő műhelyében készült, 1974 novemberére lett kész. Felavatására 1975. március 22-én került sor, egy Hincz Gyula festményeit is felvonultató időszaki kiállítás keretein belül.
„Érdi kiállításán színek melengető, ébresztő tűzijátéka fogad, joggal érezzük, hogy varázsló kertjében járunk. Hincz Gyula jó varázsló, jövőt ajándékoz nekünk, maradéktalan ünnepet. Nem tehetünk mást – ünnepeljünk.”
Ezek a gondolatok a pénteki időszaki kiállításra is igazak lehetnek, habár Losonci Miklós művészeti író mindezt még 1975-ben írta az akkori kiállításról. Sorai azonban ma is megállják a helyüket, így ünnepeljük hát Hincz Gyulát 2024-ben is!
Az április 12-én nyíló és július 13-ig látható évfordulós kiállításon az említett gobelin mellett a váci Hincz-gyűjtemény ritkán látott darabjai kerülnek bemutatásra, az 1960-as évek végén, 1970-es években készült festmények, grafikák és a művész érett alkotásai láthatóak majd.
