A Tállya utcai 1848-as emlékműnél kezdődtek a március 15-i ünnepi érdi programok. Ahogy ez már hagyomány a városban, itt hajtottak fejet és helyezték el koszorúikat az önkormányzat, az intézmények, szervezetek, pártok, frakciók, a diákönkormányzat vezetői, képviselői, valamint testvérvárosaink, Lubaczów, Léva és Szászrégen küldöttségei.

Ünnepi köszöntőt mondott Aradszki András országgyűlési képviselő és Csőzik László polgármester.

Aradszki András felidézte 1848. március 15-e eseményeit, kiemelve a kétszáz esztendeje született Petőfi tetteit. Rámutatott, hogy díjainkat, főbb utcáinkat, tereinket szinte mind 1848-49 nagyjairól nevezték el. Eszmei és nemzeti elfogadottságuk a legfigyelemreméltóbb közös alap és kohéziós erő a mai magyarság számára is.

„Bár időben távolodunk, lélekben közeledünk hozzá. Őseink példát mutattak összefogásból, önfeláldozásból és hűségből, amiből ma bátorságot meríthetünk” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. „A magyarok nem akartak mást, csak azt, ami az övék, ami jár nekik: a szabadságukat.”

„Ma ugyanazt kell tennünk, mint a márciusi ifjaknak: újra és újra meg kell küzdenünk a szabadságunkért. A birodalmak dollármilliókat áldoznak arra, hogy az ő szabadságukat elhozzák. De az nem szövetség, hanem kényszer, ha meg akarják mondani, kikkel éljünk együtt, hogyan neveljük gyermekeinket, kivel és hogyan keressük a gazdasági előnyöket” – tért át az aktuálpolitikára Aradszki András, hozzáfűzve: ma sem engedhetünk ’48-ból, utódainkat pedig ne bízzuk idegen eszmék kétes értékeire és hírnökeire.

Csőzik László polgármester beszédében Deák Ferencet idézte – „Jobban tudom szeretni e hazát, mint gyűlölni ellenségeinket” -, aki féltette az országot a radikalizmustól, belső vitáktól és megosztottságtól. „Deák pontosan tudta, hogy a gyűlölködés zsákutca: a sérelmeket orvosolni kell. Aztán továbblépni. A történelem őt igazolta.”

Csőzik László hangsúlyozta: nemcsak a szabadságot ünnepeljük, hanem a magyarság megmaradását, a félretett viták utáni egységet, a modern Magyarország elindulását.

„Nekünk a gyűlölködés, az ellenségkeresés zsákutca. Meg kell harcolnunk a szabadságért! Soha nem függhetünk más országoktól és zsarnokoktól. És meg kell harcolnunk a demokráciáért is. Az út végén azonban nem harcok várnak minket, hanem a kiegyezés, az együttműködés, a történelmi sebek begyógyítása. Olyan ország, ami tényleg a miénk. Városok és falvak, önálló jogokkal és eszközökkel. Közösségek, ahol vitatkozva is közös az akarat. Mi is ilyen Magyarországot, ilyen Érdet szeretnénk” – emelte ki.

„A hazánk, a város, az otthonunk szabadsága legfőbb. A szuverenitásunk. Az önállóságunk. Jogunk és lehetőségünk a cselekvésre. Közügyeink közös intézése. Ezek megérik a fáradságot és az áldozatot. A harcot, a vitát és a kiegyezést” – zárta szavait.