A Pulszky Társaság-Magyar Múzeumi Egyesület pályázatot hirdetett az Év Kiállítása 2022 díjra, amelyen a Magyar Földrajzi Múzeum is indult a Kelet-Afrika csodavilágában című időszaki kiállításával.

A dr. Sáska László orvos-kutató életét és munkásságát feldolgozó tárlat az Év kiállítása 2022 jelöltje címet elnyerte.

Ez az elismerés visszaigazolása annak a munkának, amelyet a múzeumban végeztek. Sáska László Afrika-kutató hagyatékát ugyanis Kubassek János igazgató juttatta Magyarországra még a rendszerváltást megelőző években, és közel harmincöt évbe telt, hogy a kiállítást megrendezhették Leviczki Anita kurátor, Fekete-Mácsai Anetta múzeumpedagógus és Puskás Katalin gyűjteménykezelő munkájának köszönhetően.

„Balázs Dénes múzeumalapító 1967-ben ismerkedett meg Tanzániában Sáska Lászlóval és feleségével. Ez a kapcsolat volt a kiindulópont” − mondta lapunknak Kubassek János, aki közel húsz évvel később tagja lett annak a Magyar Tudományos Afrika Expedíciónak, amely Teleki Sámuel nyomdokait kutatta.

Ekkor került ismét látókörébe Sáska László. Az orvos akkor már nem élt, de a felesége igen, a tanzániai Arushában. A fél év alatt, míg Kubassek Kelet-Afrikában élt, többször is találkozott Sáska László özvegyével, Mojzsis Máriával, vagy ahogy mindenki szólította: Pipikével.

„Királynői megjelenésű hölgy volt, méltóságot sugárzott” –  emlékszik vissza Kubassek. Arushai otthonuk mellett állt a kórház egy kisebb műtővel, ahol Sáska László gyógyította a betegeket, Pipike pedig asszisztensként, ápolóként dolgozott mellette.

Sáska László halála után özvegye az akkoriban alapított Magyar Földrajzi Múzeumnak adományozta a hagyatékát. Kubassek János mesélt a hazaszállítás nehézségeiről is: az anyagot csak hajón lehetett hazajuttatni. Hónapokat vett igénybe az út, de épségben megérkezett minden a földrajz tanszékre, onnan pedig Érdre.

A kiállításra mégis harmincöt évig kellett várni, részben azért, mert a múzeum sokáig helyhiánnyal küzdött, a tetőteret csak 2011-ben építették ki egy EU-s pályázatnak köszönhetően.

Sajnos, voltak olyan tárgyak, levelek, albumok, amelyektől az özvegy nem szeretett volna megválni. Ilyen volt a doktor és Ernest Hemingway levelezése.

Az írót Sáska László kezelte maláriával. Fia, a szintén maláriás Patrick életét is az orvos mentette meg.

Vagy kéttucat levél maradt fenn, ezeket Kubassek anno olvasta is. A kézzel írott, fél-egyoldalas leveleket az özvegy nagy becsben tartotta és egy leopárdbőr kötésű albumban őrizte.

Hemingway gyakorlatias dolgokról írt Sáska doktornak, arról például, hogy Laci bácsi intézze el a vadásztrófeák kikészítését. A legszemélyesebb hangú levelében fia egészségéért aggódik, illetve egy másikban Pipike orchideáit dícséri – Kubassek úr emlékezetből idézi – miszerint „azokkal szíveket lehet meghódítani”.

Pipike halála után senki nem foglalkozott a megmaradt hagyatékkal. Dar-es-Salaamban megszűnt a magyar nagykövetség, Kubassek pedig nem tudott kiutazni Arushába, a fizetése nem tette lehetővé, hogy megvegye a repülőjegyet.

Másfél évtizeddel később Cséke Zsolt, aki filmsorozatot készített Sáska Lászlóról, ellátogatott a házhoz, ami akkor egy indiai kereskedő tulajdonában volt.

A kereskedő elmondta, nem találtak senkit, akihez eljuttathatták volna a leveleket, egyéb dokumentumokat. Pár hónapig vártak, aztán tüzet raktak az udvaron, és mindent elégettek.

A Kelet-Afrika csodavilágában című időszaki kiállításával. A kiállítás 2023. szeptemberig látogatható.

Ki volt Sáska László? 

A nagyenyedi születésű, később Isaszegen élő és praktizáló orvos 
negyvenhárom évesen vágott neki Afrikának a feleségével. 
Orvosként a trópusi betegségek kutatása, szenvedélyes vadászként 
pedig Afrika nagyvadjai vonzották a fekete földrészre. 

Többszöri költözés után végül a Meru vulkán lábánál, Arushában 
állapodtak meg, ahol Sáska doktor a trópusi betegségekkel, a rák 
megelőzésével, de főként a malária gyógyításával foglalkozott. 

Orvosi és természettudományi közleményei angol, német és magyar 
szaklapokban jelentek meg.
 
Új növény- és állatfajokat írt le, melyek az ő nevét viselik. 
Etnográfiai, antropológiai, botanikai és zoológiai 
megfigyeléseinek egy részét Életem Afrika című könyvében közölte.

Életéről Cséke Zsolt készített hasonló címmel 17 részes 
filmsorozatot.