forintbankjegy_jpg_viragmarton

Miért tabutéma a rezsi az érdi gyülekezetekben?

forintbankjegy_jpg_viragmarton

Miért tabutéma a rezsi az érdi gyülekezetekben?

A templomi gázszámlát nem az Isten fizeti meg, hanem a hívek. Akkor az érdi egyházközségek mégis miért hallgatnak róla?

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Ez belügy, a hívek dolga. Nem tartozik az Érdi Újságra – ezekkel a válaszokkal többször is találkoztunk, amikor az érdi egyházközségek helyzetéről, az energiaválság miatt alkalmazott megszorító intézkedésekről érdeklődtünk. Pedig a felvetés nem volt öncélú vagy indiszkrét. Szerintünk közérdekű információ, hogy Érd több mint tucatnyi templomában, a hozzájuk tartozó imaházakban és rendezvénytermekben lesz-e fűtés a tél folyamán, mire számíthatnak az oda betérők, és hát az egyházak sem érzik éppen belügynek az anyagiakat, amikor a civilek adó 1 százalék felajánlásáért kampányolnak.

A gyülekezetek helyzete azért is kérdéses, mert a kormány csak részben kezelte megnyugtató módon a rezsikérdést. Egy október közepén hozott kormányrendelet ugyan háztartásként sorolja be a lakóépületként is használt egyházi ingatlanokat – köztük a rendházakat – melyekben így a fogyasztási határértékig kedvezményes lakossági árat fizetnek.

Ám a többszáz négyzetméteres alapterületű templomokat piaci áron kellene kifűteni, legalább annyira, hogy állapotuk ne romoljon a hamarosan bekövetkező fagyok miatt. Ráadásul, egy-egy nagyobb parókiát, imaházat is nagy költség fenntartani, a mérőállások könnyedén ugranak az ársapkával védett kilowatt- és köbmétermennyiség felé.

Lapunk összesen tizenegy érdi egyházközséget, plébániát kérdezett meg a témában, közülük azonban csak egy válaszolt érdemben is: az Érd-Parkvárosi Baptista Gyülekezet.

„Szerencsére mi egy korábban megkötött, jövő március végéig élő szerződés alapján kapjuk a gázt, így a kiadásaink csak minimálisan drágultak, nem a hétszeresére nőttek” – mondta Fórizs Gyula Zsolt, a gyülekezet lelkipásztora – most még megvagyunk, és vettünk két nagy teljesítményű fűtő klímagépet, ezeket később is tudjuk használni.”

Fórizs elmondása szerint közösségük nem kap központi vagy állami támogatást, de ez a baptistáknál amúgy sem jellemző. Szervezetük ugyanis alulról felfelé építkezik: a gyülekezetek teljes körű autonómiát élveznek, ők tartják fent a Magyar Baptista Egyház működését, az autonómiával viszont együtt jár, hogy magukról kell gondoskodjanak.

Egy-egy kisebb pályázati lehetőségtől eltekintve mindent, a lelkész fizetését is, a hívek és támogatók finanszírozzák, ha pedig baj van, a gyülekezet magán, elsősorban a lelkészi bérrel kezdi a megszorításokat.

Nem aggódott a nyilatkozat miatt Kruppa Levente görögkatolikus parókus sem, amikor a rezsiköltségek miatt kérdeztük: „Egy kisebb kápolnát tartunk csak fent Érden, amit hetente egy alkalommal fűtünk, gázzal, de ez nem olyan nagy kiadás.  A parókiánkat pedig hőszivattyús rendszerrel fűtjük, és itt mi is a lakossági fogyasztónak számítunk”.

Az Érdi Újság azonban innentől kezdve falakba ütközött: hiába kerestük írásban az Érd-Parkváros, Érd-Újtelep és Érd-Újváros Római Katolikus Plébániákat ellátó Hajdu Ferenc plébánost, nem kaptunk választ kérdéseinkre. Az Érd-Óvárosért és Tusculanumért felelős római katolikus pap, Mojzer György kimérten tudatta velünk, hogy belügyekről kíváncsiskodunk, melyek kizárólag a gyülekezetre tartoznak.

A postástelepi római katolikus plébánia vezetője, Papp László arra hivatkozott, hogy az Egyházmegyei Hatóság nem hatalmazta fel őt nyilatkozattételre, igaz, arra már nem reagált, hogy ő kér engedélyt a hatóságtól a nyilatkozathoz, vagy nekünk kell ezt megtennünk. Az Érdi Újság természetesen az egyházi felsőbb szerveket is kereste: a római katolikus érdi gyülekezetek esetében a Székesfehérvári Egyházmegyéhez, a reformátusoknál a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalához fordultunk. Választ tőlük sem kaptunk.

Nem kívánt válaszolni a működtetésre, rezsiköltségekre vonatkozó kérdésekre Labossa Péter evangélikus lelkész, és –ismeretlen okokból – ugyanígy döntöttek a megkérdezett református közösségek is. A Parkvárosi Református Egyházközség lelki vezetője, Tar Zoltán ugyan először nyíltan beszélt a közösségük előtt álló téli nehézségekről, kihívásokról, aztán egy nappal később visszavonta teljes nyilatkozatát.

Úgy tudjuk, a gyülekezet presbitériumával egyeztetve jutott erre a döntésre. Udvariasan, de elzárkózott Gottfriedné Madasi Éva, az Érdi Református Gyülekezet és a Kálvin téri templom frissen kinevezett lelkipásztora is.

Koncz Tamás

 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email