Irént sokan ismerik Érden – ha személyesen nem is, az az Érdi Televízió Toll, papír, kamera című műsorából, illetve a több tucatnyi (önálló vagy csoportos) kiállításról, amelyen az alkotásai szerepeltek.

Évek óta tagja a Poly-Art közösségének, munkái az Érdikumokat gyarapítják. Az esten Ilka Gábor szobrászművész beszélgetett Irénnel, majd felcsendültek a versei, megzenésített formában is.

Daróci Lajosné, Márta, az est szervezője nagyon jó érzékkel nyúlt nemcsak a versekhez, hanem az előadókat is remekül választotta ki: a sorok megelevenedtek, színekkel, hangulatokkal teltek meg.

A jelenlévők is meglepték az esemény főszereplőit egy-egy saját alkotással – legyen az vers, dal, vagy épp egy festett selyemsál, illetve különleges hangszeres bemutató. Így az est nem csak a nézőknek, hanem az alkotóknak is valódi meglepetés volt.

Így érezte ezt Naszvadi Judith is, aki vendégszerzőként Tassról érkezett. Most először találkozott az IRKA tagjaival személyesen, eddig interneten, illetve a műveivel kapcsolódott a közösséghez.

„Sok helyen jártam már, de ez az est kitűnt komplexitásával, és rengeteg meglepetés volt benne számomra is. Márta válogatott a verseimből, nagyon jó és biztos kézzel nyúlt hozzájuk” – összegezte Judith, akinek több kötete is megjelent az elmúlt években, változatos témákban.

2016-ban jelent meg egy 1956-os riportkötete (amelyben Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és sokan mások mesélnek arról, hogy élték meg a forradalmat), legutóbb pedig egy ifjúsági könyve, Rejtélyes vakáció címmel.

Lírai műveiből is ízelítőt kaphattunk, az Összekuszált szerelmek című kötetből válogatott Márta. Judith most tematikusan dolgozik: vagy egy sorozata, Különös álmokból címmel – melyben lírában fogalmazza meg az álmait -, illetve egy másik, a Szerelmek nemei.

Az írónő számára a pandémia időszaka tevékenyen telt, több kötete is megjelent az elmúlt években, pedig Judith civilben szociális munkásként dolgozik, és nagyon sok munka hárult rá a járvány idején.

„Termékeny időszak volt ez az életemben. Gondoltam már rá, hogy fő hivatásként írjak, de úgy látom: akiknek ez a megélhetési forrásuk, azoknak kevesebb a szabadságuk, és jobban be van szabályozva az életük” – tette hozzá az írónő, akinek prózai műveit neves kiadók jelentették meg, verseit azonban magánúton jelentette meg, mert úgy érezte: manapság kevésbé vesznek versesköteteket az olvasók.

Pedig érdemes: Judit lírája érzékeny és magával ragadó, ahogy önéletrajzi ihletésű könyve is, Mélyről címmel, amelyben gyermekkora egy esztendejét meséli el, felelevenítve nagyon személyes, szívszorító emlékeit.

A kötetet Kőrösi Papp Kálmán festőművész Kozmikus analógiák című sorozata illusztrálja – a szöveg és a képek együtt különleges élményt nyújtanak az olvasóknak.

„Édesapámat, Naszvadi Gábort négyévesen vesztettem el, író, műfordító volt. Édesanyám sokat mesélt róla – ő volt a példaképem. Fordításai fennmaradtak, egy-két kisregénye, hosszabb novellája is, de a versei, illetve a többi munkája sajnos, elveszett” – tette hozzá Judit.

Az ő versei, alkotásai szerencsére nem vesznek, vesztek el, és az IRKA jóvoltából Érden is egyre többen megismerhetik őket, illetve szerzőjüket, aki máskor is örömmel jön majd Érdre az irodalombarátokhoz.