Kezdjük a sétánkat akár a Duna-parton!
Ugyan elég hosszú a Duna szakasza Érden, több oldalról is meg lehet közelíteni. Személyes kedvencem a Molnár utcai rész, ez az Ófalu határában található régi téglagyárnál van. Ez a rész igen gazdag természeti értékekben és jól megközelíthető kiránduló, pihenő és nem utolsósorban horgászhely. Az ártéri erdőknek Halásztelek partjával szembeni szakasza védett, szép ligeterdőket foglal magában.
Néhány éve pedig kincseket is találtak itt. Izgalmas ugye? Az történt, hogy rendkívül aszályos időszak volt és egy amatőr régész a fémkeresőjével ott dolgozott kertelésből, amikor véletlen rábukkant egy rézkolompra, aminek a két oldalát Szent György ábrázolás díszített, ez pedig felkeltette a figyelmét. Ekkor szólt a fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumnak, akik nagy erőkkel kivonultak és elkezdték feltárni ezt a szakaszt. Amit ott tapasztaltak, őket is megdöbbentette, hiszen nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton; a leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba. Több mint 800 ezüstérmét gyűjtöttek össze a felszínről.
Ekkor világossá vált, hogy egy nagyobb kincsleletről van szó, ezért felkérték az Érdi Rendőrkapitányságot a terület biztosítására, akik a feltárás teljes ideje alatt végig a segítették a múzeumot. A következő napokban további ezüst- és aranypénzek kerültek elő, valamint rendkívül sok vastárgy: bárdok, csáklyák, egy balta ás egy horgony töredék továbbá egy ágyúgolyó is. Háromnapi kutatás után versenyt futva a Duna vízállásával 9 aranypénz, mintegy 2000 ezüstpénz és további 500 vastárgy került elő. A leletanyag egy igen kis területre koncentrálódott, minden bizonnyal a Duna sodrása hozta ki a leleteket a part szélére.
A hajó pontos helye nem ismert, de a kis területre kiterjedő leletanyag szóródás alapján a mostani feltárási területtől nem lehet túl messze. A kincs és a vastárgyak innen mosódhattak ki a part irányába. A kincslelet pénzeinek összetételéből azt feltételezik, hogy az egy külföldi kereskedőhajóhoz köthető.
Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2-3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Ófalutól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban.
A Duna-parton álldogálva, ha a hátunk mögé pillantunk, láthatjuk az érdi magaspartot, amihez, ha ellátogatunk, én azt szoktam mondani, hogy az érdi Dunakanyar panorámája tárul elénk. Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu, illetve a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. Mivel a Duna szintje Érdnél kb. 100 m magasságban van a tenger szintje felett, az Érdi-magaspart átlagosan 60 méternyire emelkedik a Duna vízszintje fölé. A felszín formálásában döntő szerep jut a folyónak, mely magas vízálláskor gyakran ostromolja a magaspart lábait. Több helyütt előfordulnak parhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpglások és suvadások, melyek természetes feltárásként adnak képet a magaspart földtani felépítéséről. Az Érdi-magaspartot gyakran „löszfalként” emlegetik. E tévedésnek az az oka, hogy a Dunán lefelé haladva több helyütt valóban löszfalak ötlenek szembe. A lösz azonban egynemű (homogén) anyag, míg az Érdi-magaspart függőleges falaiban jól megkülönböztethetők a változatos, agyagból, homokból és márgából álló rétegződések. Ezek sokkal idősebb képződmények és eredetük is más, mint a szélhordta anyag, a lösz, mely Érden és környékén már csak itt-ott, kicsiny foszlányokban lelhető fel.
Pincesor
Érd napsütötte dombjai, termékeny talaja révén alkalmas a gyümölcs és szőlőtermelésre. Ezt az adottságát már a rómaiak is felismerték. Feltehetően már az I. és II. században fejlett szőlőművelés volt e vidéken. Ezt bizonyíthatja a római korból fennmaradt fogadalmi oltárkő is, melyet a bor istene Bachus tiszteletére állítottak. Később a település magyar lakói is folytatták a hagyományt. Ófaluban a domboldalon és a Dunai szigeten honosodott meg igazán e művelési ág. A törökök idején is fennmaradt a szőlőtermesztés, melyre a török irományok is) is utalnak: hordóadót és mustadót szedtek. A település elnéptelenedett a török idők alatt. A rácok és svábok betelepülésével újra fellendülhetett a szőlőtermesztés. Utóbbiaknak köszönhetjük a Szüreti Mulatságok „meghonosítását” is.
Egykori térképek, lexikonok, útikönyvek Érdet, mint borvidéket tartották számon, melyre leginkább a vörösborok voltak a jellemzőek. „Minőségük a budaival vetekedett, sőt olykor még felül is múlta azt.” A bort elsősorban a helyi kocsmákban értékesítették, de került Fehérvárra és Budára is. Az 1700-as évek közepén „a szőlőbirtok a parasztok vagyonának legszilárdabb részét képezte.” Érd-Ófalu évszázadok óta ismert volt a szőlőkultúrájáról, sőt a település növekedésével távolabbi kerületekben is elterjedt. Szőlőt telepítettek a Riminyáki tó környékére – a Vincellér elnevezés is erre utal, sokasodott a szőlő az érdligeti földeken is. Nagy változást hozott az 1884-ben kezdődő filoxérafertőzés, melynek során a szőlő legnagyobb része elpusztult. Helyükön gyümölcstermelés kezdődött (főleg őszibarack és alma). Azóta sok helyen újratelepítették a szőlősöket, így sok év kihagyás után ismét fellendülhet Érden a borászat.
A pincesor közelében rengeteg látnivaló van, hagy említsem meg az ún. oroszlános szobrot, amely szintén a római korból származik és amelynek azért van jelentősége, mert II. Lajos királynak állít emléket. A mohácsi csatába indult, amikor megállt barátjánál néhány napra Ákosházi Sárkány Ambrus érdi kastélyában. Innen indult a mohácsi csatába. Érdekesség, hogy amíg Érden tartózkodott a király, addig elpusztult a kedvenc lova. Nagyon babonás volt, gondolkodott is, hogy várjon e még, vagy el se induljon a tragédia után, a végét pedig sajnos tudjuk.
A szobortól vezet fel az út az Ófalura tekintő egykori kastélyhoz, amit rossz állapota miatt 1971-ben töröltek a műemléki jegyzékből, teljesen elpusztult, lebontották. Csak néhány oszlopmaradványából következtethetünk egykori megjelenésére. Áll még egy melléképülete,az ún. gazdatiszti ház , de a falak vonala csak a fű alatt rajzolódik ki, viszont, megvan az egykori 470 méter hosszú pincéje is. A kastély maradványait rekonstruálni lehetne.
Ófaluban található Érd vize is. A Szent Mihály kútból folyó víz megkapta az ásványvíz minősítést, olyan jó a vize, hogy akár palackozásra is alkalmas volna. Az önkormányzat ennek a nevére is pályázatot írt ki, ami érdi víz elnevezést kapta, Ábel András jóvoltából. Az érdiek, főleg a falusiak esküsznek rá, állítólag a gyomornak nagyon jót tesz.
Szent Mihály templom
A templomot körülölelő egykori temető helyén ma szép kert fogadja a látogató, amelyben számos látnivaló található. A XVIII. században készült Nepomuki Szent János szobrát az utolsó pillanatban állíttatta helyre a város. Egy a XX. század első harmadában készített levelezőlapon látható, hogy a szobor korábban távolabb volt a templomtól. Az érdi uradalom területén nem csak a templom előtti téren állt Nepomuki Szent János szobra, hanem a Benta-pataknál és a dunai hajókikötő közelében is. Az artézi kút közelében állt régi kolostor és templom épületének faragott köveit építették be a Lourdes-i Szűz Mária tiszteletére készített barlangszerű építménybe. Megfigyelhetjük a volutás sarokköveket, a faragott kőkeretes kapu részleteket. A barokk díszítőelemeket viselő, 1970-es években elbontott kolostor és templom további elemei a plébánia udvarán fekszenek. A templom bejáratához közel láthatunk egy keresztet, amelynek talapzata a XVIII. században készülhetett, de felső része már újabb munka. A Szent Mihály templom északi homlokzatának kőkeretes befalazott kapuja előtt találjuk Bogner Mária Margit sírját, amely zarándokhelyként vonzza a látogatókat. Bogner Mária Margit (1905-1933) a kastélyban működő vizitációs zárda kiemelkedő egyénisége volt, aki kisugárzásával és belső erejével sokak csodálatát nyerte el. Sírja eredetileg a kastély támfalának közelében volt, amelyhez a felvezető lépcsők jelenleg is láthatók. A plébánia udvarába átvezető kapu mellett, a sekrestyéhez közel a kerítés falába 1986-ban építették be a II. világháború érdi áldozatainak márványtáblába vésett névsorát.
Fundoklia-völgy
A furcsa hangzású völgyecskét Érd nyugati részén kell keresni. A nyolcvanas években nem sokon múlott, hogy nem a főváros szeméttelepe lett belőle, de megmentették és mára Érd egyik büszkesége lett.
A Fundoklia-völgynél sokkal többen jártak már, mint gondolnák, hiszen az M7-es autópálya áthalad felette, így amikor a Balaton felé autózunk, nem kerülhetjük ki. A sztrádáról persze semmi sem látszik ebből a gyönyörű tájból, érdemes letérni az érdi lehajtónál, aztán irány a Hargita utca vége, majd rövid séta és meg is érkezünk az első látványossághoz a gyurgyalag telephez.
Ez egy helyi jelentőségű védett terület, a Natura 2000 hálózat tagja. A völgy növényvilága meglepően gazdag. Van itt magyar gurgolya, árvalányhaj, tavaszi hérics, sárga len, turbánliliom, bárányüröm és macskamenta. Az ország összes növényfajának 15 százaléka fellehető ezen a kis területen, tehát tényleg rendkívüli ez a völgyecske.
Miért völgyecske? Mert akár ároknak is nevezhetnénk, hiszen a méretei szerények. Alig másfél kilométer hosszú, 20-50 méter széles és 10-15 méter mély. Ennek ellenére valóban látványos természeti képződmény a Tétényi-fennsík nyugati peremén.
A völgyet még a pleisztocén korban a törésvonalak mentén lefolyó csapadékvíz alakította ki. Később megtelepedtek itt az ősemberek. A leletek alapján 35 ezer évvel ezelőtt a Neandervölgyi ősemberek vadásztelepe volt.
Az egykori vadregényes tájból mára nem sok maradt, hiszen körbeveszik Érd házai. A peremén és a völgy alján kialakított tanösvény kiválóan alkalmas egy jó sétára, kocogásra.
A tanösvény mentén 12 db állomás tábla, a két végponton pedig 2 db információs tábla segíti a tájékozódást. A táblák régészeti, geológiai, geomorfológiai értékeket, valamint a jellemző élőhelyek élővilágát mutatják be.
A völgy peremén sétálva ha nem is látjuk, halljuk az itt élő ritka madarakat: poszátákat, fürjeket és gyurgyalagokat. Akinek szerencséje van, megpillanthat egy pannon gyíkot, vagy rézsiklót is.
A fent említetteken kívül persze még számtalan értékes és érdekes látnivaló van Érden, amire büszkék lehetünk és amelyeket érdemes felkeresni!
