Az elmúlt hetek kitartó esőzései nemcsak a hangulatunkra hatottak negatívan, hanem az utak állapotára is: volt, ahol kiöntöttek az átereszek, máshol sárral hordta be az utat a lezúduló csapadék, vagy befolyt a kertekbe. Olyan is volt, hogy az esőlével kevert szennyvíz bugyogott fel a csatornából. Legkritikusabb a pünkösdi hétvége volt, amikor az ÉKFI tizenkét munkatársa dolgozott azon, hogy a károkat elhárítsák. „Főleg Parkvárost és Érdligetet érintette a szélsőséges időjárás – Orgona utca, Fürdő utca, a Tárnoki és a Felsővölgyi út kereszteződése, illetve Akácfa utca –, de Érdnek szinte valamennyi részéről kaptunk bejelentéseket. Kollégáim a probléma jellegétől függően szivattyúztak, homokzsákokat helyeztek ki, illetve a hordalékot lapátolták el az útról” – mondta lapunknak Somogyi Tamás, az ÉKFI megbízott intézményvezetője. Mivel az érdligeti tavas játszóteret is elöntötte a csapadékelvezető medréből kilépő víz (ilyen eset az elmúlt egy évben nem fordult elő), a park, illetve a játszótér egy részén is takarítaniuk, fertőtleníteniük kellett az ÉKFI munkatársainak.

A tűzoltók sem „úszták meg”: pünkösdvasárnap délután egy Napvirág utcai eltömődött átereszt kellett megtisztítaniuk, mivel a felgyűlt esővíz befolyt az egyik ház udvarára – tudtuk meg Csámpai Attilától, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei szóvivőjétől, aki hangsúlyozta azt is: az elmúlt időszak esőzései miatt a talaj vízbefogadó képessége egyre inkább csökken, ezért nagyon fontos a vízelvezető árkok karbantartása, ami a helyi rendelet szerint a lakosok feladata.

Persze, szükség van arra is, hogy folytatódjon a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, ami pár éve megkezdődött (ennek egyik eleme a Papi földeken létrehozott záportározó is). „A város minden dombos utcájában hatékony vízelvezetésre van szükség, és amíg nem épül ki a szabályozott esővízgyűjtő rendszer, el kell érni, hogy a kertekbe, házakba ne ömöljön be a víz. Jó egy éve már, hogy ott van az ITM előtt az erre vonatkozó 10 milliárdos pályázati anyagunk (többezernyi oldal műszaki dokumentáció). Reméljük, kapunk rá forrást. Amíg ez nem épül meg úgy, mint a szennyvízcsatorna-rendszer, folyamatosan ott kell lenni, egyedi megoldásokkal dolgozni: hol szikkasztó árkok kialakításán, hol az útba beépített esővetőkön, hol a padkát magát kell bevetni a folyás levezetésére stb. Nagyon nehéz, tudniuk kell, mert az egész város egy nagy, összefüggő rendszert alkot, és egyesével kezelni az utcákat csak átmeneti megoldást hoz, de most ez van, ezzel tudunk operálni, folyamatosan beavatkozva a kritikus helyeken” – fogalmazott közösségi oldalán Csőzik László.

„Érd földrajzi helyzete, vízrajzi és domborzati viszonyai okozzák a legnagyobb gondot: nagy befogadóterület vagyunk a Duna előtt, itt egyesül több patak, és Diósd irányából is erre folynak a vizek. Ráadásul a Duna előtt lassul az áramlásuk, a folyó vízszintjének emelkedésével pedig a belefutó vizek lefolyása a nullára csökken. A talaj adottságait is érdemes figyelembe venni: a mészkőben gyorsan elszivárog a víz (Fenyves-Parkváros túlnyomó részén ilyen a talaj), míg a város lenti területein, az agyagos talajban már korántsem. Érd abból a szempontól is különleges, hogy nagyon sok itt a földalatti vízfolyás” – mondta lapunknak Bán Szvetlána, az önkormányzat Városfejlesztési és Városüzemeltetési Csoportjának vezetője, hozzátéve: az elmúlt években történt fejlesztéseknek köszönhetően (RÁVNA-program, csatornázás, a nyugati terület felszínivíz-elvezetése) érzékelhetően kevesebb az ilyen jellegű probléma a városban.

„Azt azért tudniuk kell az itt élőknek, hogy minden csapadékvizet nem lehet bevezetni a Dunába, ezt a hatóságok sem engednék. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) úgy rendelkezik, hogy az épületekről lekerülő csapadékvizet el kell szikkasztani, vagyis nem szabad bevezetni sem a szennyvízcsatornába, sem az csapadékvíz-elvezetőbe. Vannak kivételek, de ehhez külön engedély kell. Sajnos, ezt a rendelkezést nem mindenki tartja be, ezért a vízelvezetőknek, illetve a csatornáknak jóval nagyobb mennyiséggel kell megbirkózni, mint amekkora a kapacitásuk. Az is szomorú tény, hogy a jelenlegi építkezéseken az udvarokat túlságosan is letérkövezik, emiatt a telkeken nem lehet elszikkasztani a csapadékvizet, és jelentős esőzések idején a víz vagy a közterületre, vagy a szomszédba, vagy a saját ingatlan alá folyik, ami szintén nagy gondot okoz” – jegyezte meg Bán Szvetlána, hozzátéve: ugyanilyen káros az, amikor a szennyvízcsatornába vezeti valaki az esővizet, hiszen megváltozik a szennyvíz összetétele, és ez befolyásolja a tisztítási folyamatot. Tudni kell: Érden nem egyesített a szennyvízcsatorna, vagyis a csapadékvizet tilos bevezetni a csatornahálózatba.

„Azon dolgozunk, hogy az útfelújítások esetén párhuzamosan szikkasztóárkokat is kialakítsunk. Sajnos, ezeket manapság nem tartják tisztán a lakók, holott ezt önkormányzati rendelet írja elő. Ami még rosszabb, hogy illegálisan betömik, feltöltik az árkokat, hogy bővítsék az ingatlanok előtti parkolóhely-lehetőségeket, ami szintén tilos. Aki ilyet tapasztal, a közterület-felügyeletnél jelezheti. Sajnos, amíg ezek a gondok meg nem oldódnak, és a lakosság nem ügyel jobban, addig a város sem tudja megoldani a vízelvezetés problémáját.”