A hazai szabályozás – a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény – tavaly nyárig lehetőséget adott az önkormányzatoknak, hogy saját maguk engedjék vagy tiltsák területükön az avarégetést. Ha egy településen az önkormányzat nem alkotott rendeletet, akkor alapértelmezetten tiltott volt, helyi rendelettel azonban meg lehetett engedni. 2020 áprilisáig Érden bizonyos időközökben szabad volt égetni, onnantól – párhuzamosan a zöld járatok elindulásával – tilos lett avar- és egyéb kerti hulladék (és minden más) eltüzelésével mérgezni a levegőt.

Az országgyűlés idén júniusban örvendetes módon meghozta az elmúlt évek talán legfontosabb levegőminőség-védelmi intézkedését: a környezetvédelmi törvény módosításával eltörölte az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy helyi rendelettel lehetővé tegyék a zöldhulladék nyílt téri égetését. Majd ezt december 2-án érthetetlen okokból kormányrendeletben visszavonta – a veszélyhelyzet adta jogi felhatalmazásra hivatkozva. Sokan eltöprengtek, vajon az avarégetés mennyire hatékony a covid elleni védekezésben. A Levegő Munkacsoport (LMCS) annyira nem talált rá magyarázatot, hogy meg is kérdezte 2020. december 9-én kelt levelében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől a rendelet okát. Ebben hivatkozott számos tanulmányra, amelyek „rámutatnak, hogy a szennyezett levegő hozzájárul a koronavírus terjedéséhez és a koronavírus okozta megbetegedések súlyosbodásához, a halálozások számának növekedéséhez”. Így – a LMCS szerint – nem enyhébb, hanem sokkal szigorúbb levegővédelmi szabályokat kellene inkább foganatosítani. A civil szervezet mostanáig nem kapott választ a levelére.

Aki nem lát át a jogszabályok körül gomolygó füstön, annak kedvéért gyorsan leszögezzük: 

Érden továbbra is tilos a kültéri égetés. 

Az önkormányzatnak ugyanis visszaállt a szabályozási joga, tehát ismét a 2020 áprilisi „mindenkor tilos” rendelkezés van érvényben. Egészen addig, míg a járványügyi vészhelyzet megszűnésével auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikusan vissza nem áll a 2020 júniusi módosított környezetvédelmi törvény hatálya, ami azt jelenti, hogy onnantól viszont törvényileg lesz tilos égetni. Az avarégetés szerelmesei tehát messze kerüljék el Érdet, mert itt többé nem élhetnek szenvedélyüknek. Ha mégis, azt a pénztárcájuk bánja.

De minek is?

Vajon mi lehet e lassan hungarikumnak számító magyar népszokás magyarázata? Mi a csudáért kell elégetni ősszel az avart, tavasszal a lemetszett gallyakat, netán a száraz tarlót, nemrég Fonyódnál a nádast? Míg a ház körüli égetés mozgatórugója leginkább a lustaság – nem kell összevágni, zsákokba gyömöszölni -, addig a tarlóégetés esetében felmerülhetett az a szempont is, hogy a szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, és valaha – a középkorban – ezzel gondolták javítani a talaj minőségét. Manapság szerencsére erre vannak hatékonyabb és kevésbé káros módszerek. A háztáji kertészkedéshez például sokkal inkább ajánlható a komposztálás, amelynek során maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egyszerű, nem büdös, nem igényel különösebb ráfordítást, és mérhetetlen mennyiségű zöldhulladékot elnyel, Érden valahogy mégsem jött divatba. A nádas felégetésének barbár és veszélyes szokása mögött sokszor beteges pirománia áll, máskor a nádas „felfrissítésének” hazug szándéka mögötti lustaság. Így nem kell kezelni a száraz növényzetet – amely egyébként emberi beavatkozás nélkül is megújul és „kezeli” magát. 

Sokfelé láthatók Érden helyi alternatívái az égetésnek: úgy mint patak szélére tolás (hátha véletlenül belecsúszik), vagy a közterületre való exportálás. Ez utóbbit meg lehet szemlélni például a Fundoklia-völgy sóskúti peremén, egy-egy új építkezésnél, vagy az Árva utcai házsor és a vasút közti ligetes területen. Érden az az új divat, hogy építkezés előtt leirtják a területről a növényzetet az utolsó fűszálig, és kitolják a telekhatáron túlra. Ugyanez lett a jellemző udvarrendezési eljárás is. Voltaképpen örülhetünk, hisz legalább nem gyújtják meg.

Kevesen tudják, hogy egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen ég avar, fűnyesedék, gally, óriási légszennyezést okoz – elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okán. Egy kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el. Vagyis fél Érd levegő-szennyezettségi mutatója a határérték fölé kúszik ilyenkor. A súlyosan mérgező vegyületeket tartalmazó PM10 részecskék egészségre való ártalmasságáról őszi cikkünkben írtunk, amit ide kattintva érhet el.

Tavaly még megvolt

Megkérdeztük az önkormányzat Lakosság-szolgálati Irodavezetőjét, dr. Barabás Emőkét, hogy a most vége felé járó fűtési szezonban kellett-e illegális kültéri égetés miatt eljárni. Azt a választ kaptuk, hogy a tilalom ellenére a téli időszakban több mint egy tucatnyi bejelentést intéztek az érdiek a Polgármesteri Hivatalhoz avar- és kerti hulladékégetés miatt, illetve az érdi katasztrófavédelemtől, mint társhatóságtól is érkezett jó néhány megkeresés.

„Amennyiben hozzánk érkezett a bejelentés tavaly még volt olyan jogkörünk, hogy a helyszínre kimenjünk, és ott figyelmeztetésben részesítsük a lakost. Amennyiben a társhatóságtól érkezett az ügy, bírság kiszabására is sor került.”

Ebből úgy tűnik, hogy amikor az önkormányzat jár el, akkor figyelmeztetéssel, amikor a járás, illetve a katasztrófavédelem, akkor bírsággal végződik a bejelentés.

„Volt már olyan eset, hogy nekünk is bírságolnunk kellett – pontosít Barabás Emőke -, de ez csak azért volt, mert egy nap alatt háromszor kellett kimennünk. Sokan elnézést kértek, és azt mondták, nem értesültek róla, hogy április óta tilos kerti hulladékot égetni, és a szemünk láttára eloltották a tüzet. Ilyenkor nem szabtunk ki bírságot.”

A hatósági csoportvezető tájékoztatása szerint a sorozatos jogszabályváltozások oda vezettek, hogy megszűnt az önkormányzat eljárási joga. A teljes tanácstalanságban a katasztrófavédelem gyújtott egy kis világosságot azzal, hogy felhívta a figyelmet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (2014-es BM rendelet) vonatkozó passzusára, mely szerint tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi. Érd esetében ugye ez nem áll fenn, tehát tilos. Szabálysértés esetén pedig a tűzvédelmi hatóság indítja meg az eljárást, „vagy helyszíni bírságot kell kiszabni a szabálytalanságot elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri. A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség 20.000 – 60.000 forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki.”

Zsákoljon vagy komposztáljon!

Biztos, ami biztos, aki illegális hulladékégetést tapasztal, tegyen bejelentést továbbra is az önkormányzat (23-522-300/241), a katasztrófavédelem (112, 105 vagy 23-524-570), a polgárőrség (06 30 621 2596) vagy a kormányhivatal (23-504-109) telefonszámain – amelyik épp eszébe jut. Saját maga pedig viselje el a zöldhulladékát a telkén (vagy tegye ki a háza elé összekötözve illetve bezsákolva) addig, míg áprilisban újra indulnak a zöldjáratok Érd területén, havonta egyszer. Illetve komposztáljon – ez utóbbinak a legegyszerűbb módja, ha bármilyen fa tákolmányba hordja a zöldhulladékot a kert végében, netán vásárol tízezerért egy komposztáló ládát. Az ökológiai szemléletű kerttulajdonosok inkább ott hagyják a zöldhulladékot, ahol keletkezett – a természet ugyanis magától is teszi a dolgát, működteti a maga isteni rendjét. Épp ideje, hogy a magunk „rend-fogalmát” is átgondoljuk kicsit, a fenntarthatóság jegyében.