Van Érden egy iskola, amely nem szerepel semmilyen kormányzati vagy uniós újjáépítési programban, pedig nagyon ráférne a korszerűsítés. Ez a Móra, ami ugyan névlegesen Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működik, fizikai valójában azonban nagyon is széttagolt, a gyerekek oktatása, nevelése ugyanis több épületben folyik. Ez eleve nagy gondot jelent, hiszen az iskolába egyre súlyosabb állapotú gyerekek járnak, akiket nem könnyű mozgatni. Nehezíti a helyzetet, hogy a Móra épületei erősen leromlott állapotban vannak, és a többségük eredetileg nem is iskolai célra épült.
„Nagyon sok gondot megoldana, ha olyan épületben működhetnénk, amit oktatási célokra alakítottak ki, és amiben mind elférünk – mondta Sátori Boglárka intézményvezető. – Az enyhe, illetve középsúlyos értelmi sérült, valamint autista diákok gyógypedagógiai nevelése, oktatása jelenleg is az iskolában zajlik, ám a súlyosan és halmozottan sérült gyerekeket – ami 2015 óta tartozik a feladataink közé – egyáltalán nem tudjuk behozni az iskolába, mert nincs helyünk, ráadásul az épületeink nem akadálymentesek. Harmadik nagy feladatunk az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése az Érdi, a Budakeszi és a Pilisvörösvári járásban. Az utazópedagógusoknak is szükségük volna egy-két állandó helyiségre, amire érdi intézményünkben szintén nincs hely.”
Egy tágasabb, korszerűbb épületben a fentiek mellett külön nevelő óvodát is működtethetnének, sőt középiskolai feladatokat is elláthatnának. Hogy hol van ilyen épület? Például Parkvárosban. Amint felépül a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum a Búvár utcánál, elvileg átköltöznek a gyerekek a Teleki iskola régi épületéből (képünkön).
Ezt ugyan az eredeti elképzelések alapján gimnáziummá alakítják, de kérdéses, hogy ez a terv megvalósulhat-e. Ahogy az október 1-jei rendkívüli közgyűlésen Csőzik László polgármester elmondta, az e célra rendelkezésre álló forrás nagy részét még az előző városvezetés idején átcsoportosították a Batthyány iskola építkezésére. Csak 1,8 milliárd forint maradt, amiből a gimnáziumot nem lehet felépíteni, és valószínű, hogy a kormány a jelen gazdasági helyzetben nem ad pótlólagos forrásokat e célra.
„Két lehetőség merülhet fel ebben a helyzetben. Az egyik, hogy az épületben továbbra is általános iskola működjön. A másik, hogy a jelenleg több telephelyen működő Móra iskola költözzön ide, ahol a gyermekeket háromévestől akár huszonhárom éves korig nevelhetik, elláthatják. Ilyen differenciált, szinte az összes lehetséges fejlesztő szolgáltatást felvonultató intézmény közel s távol nincs” – hangsúlyozta Csőzik László.
A tankerület részéről valószínűleg nem lenne akadálya a Móra átköltöztetésének, hiszen az ötlet Sárközi Márta leköszönő tankerületi igazgató fejéből pattant ki, és a két érintett igazgató, Patkóné Séra Ilona (Teleki) és Sátori Boglárka is támogatta. „Nekünk ez nagyon jó megoldás lenne, főleg annak fényében, hogy soha nem látott mértékben emelkedett a tanulóink létszáma – mondta a Móra vezetője. „Több mint kilencvenegy diákunk van most, közülük 17 súlyosan és halmozottan sérült, akiket nem tudunk elhelyezni. Egy százhalombattai egyesület hét gyerekünket tudja fogadni hétköznaponként délelőtt, a többi tíz gyerekhez az otthonukba járnak a konduktorok, gyógypedagógusok. Ez azt jelenti, hogy a szülő kénytelen otthon maradni. Ha tudnánk fogadni reggel 8 és délután 4 között ezeket a gyerekeket, a szülők el tudnának helyezkedni”.