Idén augusztus 19-én délután, a Földrajzi Múzeum kocsiszínjében emlékezett a város Szent István királyra, illetve az államalapításra. Elsőként Csőzik László polgármester köszöntötte a megjelenteket. A politikus István király tetteit méltatta, hangsúlyozva: ezek közül a legnagyobb az volt, hogy reményt adott a népének – és ebbe a reménybe mi is kapaszkodhatunk.

– Reményt abban, hogy van jövője a magyaroknak, az államnak. Bizodalmat abban, hogy munkájuk gyümölcse előbb-utóbb beérik. Ők maguk fogják azt leszüretelni, nem hatalmaskodó urak, és nem is itt portyázó pogányok. Bizodalmat, hogy boldogulni fognak az emberek a településükön, és szerte az országban. A remény és a bizodalom egy ilyen pusztító járvány után helyenként csak nyomokban van meg, de ha visszatekintünk a történelmünkre, azt látjuk: túlélt viharos évszázadokat, megszállókat és háborúkat is, és mindig újjáéledt. Most azonban ismét veszélyben van, részben az ádáz közállapotok, részben a járvány és a vele járó gazdasági válság miatt. Magyarországot újra fel kell építenünk a remény és a bizalom romjaiból. Helyben, a falvak és városok polgárai között, az önkormányzatoknál kell, lehet, szükséges először helyreállítanunk. Alulról, a legfontosabb helyi problémák megoldásával kell újra életképessé formálnunk az országot. Ha mi magunk, érdi polgárok leszünk a gazdái ennek a szép városnak, akkor Érdnek nemcsak régi, dicső múltja, de a jövője is gazdag lehet – hangsúlyozta.

– Ahhoz, hogy új pályára állítsuk Érdet, hogy még jobban felébresszük az egykori alvóvárost, a sebeket kell először begyógyítanunk. A járvány első hulláma itt is azzal járt, hogy odafigyeltünk egymásra. Büszkék lehetünk az első szóra segítő civilekre, a közélet szereplőire, az önként adakozókra, az önkormányzati dolgozókra. Ahogy csökkent a veszélyérzet, felerősödtek az ellentétek, az elfojtott indulatok. Vallom: közös érdekünk, hogy ezeket csillapítsuk és új mederbe tereljük, mert ezen múlik Magyarország jövőre. Egy dolog nagyon látszik: Érd élni és fejlődni akar. Nem véletlen, hogy tavaly óta jelentősen nőtt a lakosság száma: 69 ezerről 74-re duzzadt. Érd tehát vonzó város, a legfőbb gond, hogy nem kellőképp otthonos. Az utakat, az infrastruktúrát, az intézményeket szépítenünk, fejlesztenünk kell továbbra is. De legalább ennyire fontos, hogy a helyi vállalkozókat támogatni tudjuk, hogy megerősödjenek, és önkormányzati támogatáshoz jussanak a civil szervezetek, hogy az óvodapedagógusok megkapják a bérpótlékot, és a bölcsődék, óvodák, a gondozó központ magas színvonalon tudjanak működni – azaz a város még inkább megerősödjön – tette hozzá Csőzik László.

Aradszki András országgyűlési képviselő az államalapító királyra, illetve szentté avatására, illetve az Aranybullára emlékezett, és kitért az Alkotmányra is.

–  Magyarországon soha nem lehetett önkényuralom, diktatúra, teljes elnyomás a király részéről, amíg az országban szabadon koronázott uralkodók ültek a trónon. Ez a jogrend egyedülálló volt akkor Európa történelmében. Alaptörvényünk nemzeti hitvallás, ezért joggal rögzíti a következőket: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette – mondta Aradszki András, hozzátéve: veszélyes az a gyakorlat, melynek során a jogalkotó a hatályos jogszabályokat megszegve hoz döntést, fogad el jogi normát. Ez hamis igazolást ad az elért eredmények semmibevételére, felrúgására, arra, hogy a felelős döntéshozó szembemenjen az ország és városlakók jogos elvárásaival és érdekével, valamint a fejlesztési és előrelépési lehetőségek szabotálására – mondta a kereszténydemokrata politikus, megjegyezve: az ezeréves magyar hagyományok öröksége arra kötelez bennünket, hogy a saját helyünkön megtegyük mindazt, amit mások, a ránk bízottak érdekében megtehetünk.

Az ünnepség népzene- és néptáncbemutatóval folytatódott, majd Erdélyi-Takács István református lelkipásztor és Fórizs Gyula Zsolt baptista lelkipásztor áldották meg az új kenyeret.