És ami még szomorúbb, maguk a gyerekek is azt hiszik, hogy a nevelőiknek joguk van fizikailag vagy verbálisan bántalmazni őket.

Mi történt az elmúlt ötven évben Skandináviában vagy a sikeres oktatásáról elhíresült Finnországban? Nem, nem vezettek be iskolaőrséget. Ellenben kormányokon és a legkülönfélébb pártokból származó minisztereken átívelő oktatási reformot valósítottak meg, mert képesek voltak a legfontosabb kérdésben konszenzusra jutni. Abban ugyanis, hogy egy kis nép sikerének záloga az állampolgárok mentális képességeinek fejlesztése.

Nem a kiváltságosoké, a szerencséseké, a középosztálybelieké, hanem családi háttértől függetlenül mindenkié. Az iskolának, akár a főváros belső kerületeiben, akár az ország keleti csücskében működik, el kell érnie, hogy az oda járó gyerekek használható tudást és készségeket szerezzenek. Erre a magyarok többsége csak legyint, mert utópiának tartja. Finnországban ez a valóság. Ott minden iskola egyformán jó, ezért nincs szabad iskolaválasztás és nincs szegregáció. A különböző hátterű gyerekek valamennyien profitáltak az új szemléletű oktatásból. A gyengébbek teljesítménye látványosan javult, a jók még jobbak lettek.

A finn vagy a skandináv diákok kiemelkedő PISA-eredményei nem annak köszönhetők, hogy rendőrök költöztek az iskolákba. A tanárok tanulták meg – már az egyetemi képzésük során –, hogyan kell kezelni a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy magatartásproblémával küzdő gyerekeket. Az iskolában fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok és pszichológusok segítik a munkájukat. A kilencosztályos általános iskola első hat osztálya az alapkészségek elsajátításáról és a felzárkóztatásról szól – kapkodás nélkül. A tanároknak napi négy órájuk van, bőven jut idejük tervezésre, felzárkóztató órák tartására, személyre szóló stratégiák kidolgozására. A gyerekek is jóval kevesebb időt töltenek az iskolában, mint itthon, és alig kapnak házi feladatot. Ellenben mindenkinek ingyen jár a háromfogásos ebéd, a tankönyv, a felzárkóztató óra, a pszichológus és a tanulási tanácsadás.

A gyerekközösség a felnőtt társadalom tükre. Egyetlen gyerek sem lesz agresszív, ha szeretetet, elfogadást és törődést tapasztal a körülötte lévő felnőttektől. De nézzünk magunkba, nézzünk körül a közvetlen környezetünkben! Magyarország tele van indulatos, türelmetlen, rosszul kommunikáló felnőttekkel, akik gyerekként sem otthon, sem az iskolában nem sajátították el, hogyan vezessék le az indulataikat agressziómentesen.

Az agresszivitás félresikerült kommunikáció. Ha az ember olyan helyzetbe kerül, amiben rosszul érzi magát, három lehetősége van. Lehet passzív, de akkor áldozatnak érzi magát. Lehet agresszív, de akkor félni fognak tőle. Vagy lehet asszertív, ami azt jelenti, hogy ki meri fejezni a saját érzéseit és igényeit, ugyanakkor meg tudja hallgatni és hallani a másik érzéseit és igényeit, és képes olyan kompromisszumot kötni, amely mindkettejük számára elfogadhatóan oldja meg az adott helyzetet.

Sem az agresszív, sem a passzív gyerekeknek nem gázsprayre, gumibotra, rendőri jelenlétre van szükségük, hanem empatikus, komoly pszichológiai és pedagógiai fegyvertárral felvértezett felnőttekre, akik megmutatják nekik, hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz úgy, hogy abból ne fizikai és lelki sérülések, hanem örömteli, gazdagító élmények szülessenek.

Magyarország jövője függ attól, hogy képesek leszünk-e erre.

Scheer Katalin

Iskolaőrök Érden is                     Szeptemberben 491 oktatási intézményben kezdik meg munkájukat az iskolaőrök. Az iskolák listáját az állami intézményfenntartók felmérése és az intézményvezetők kérése alapján állították össze. A legfrissebb információk szerint Érden a Batthyány és a Móra iskolában, Tárnokon pedig a II. Rákócziban találkozhatunk iskolaőrökkel az új tanévben. Az Érdi Szakképzési Centrumhoz tartozó intézmények is szerepelnek a nyilvánosságra hozott listán, egy gyáli és egy kiskunlacházi iskola. Az érdi Kós nincs köztük.
Az Emmi közleménye szerint az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre. Feladata azon intézmények belső rendjének fenntartása, amelyekben erre leginkább szükség van. Az intézményi kör a későbbiekben változhat, előfordulhat, hogy valahol okafogyottá válik az iskolaőr jelenléte, míg más iskola, ha kéri, bekerülhet az iskolaőrség által érintett intézményi körbe.
Hogy hogyan működik majd az iskolaőrség, arról egyelőre nem tudunk beszámolni. Értesüléseink szerint a tankerület együttműködési megállapodást köt majd a rendőrséggel, és együtt határozzák meg a feladatokat.                                    Ádám Kata

Ha önnek is van véleménye az iskolaőrségről, írja meg nekünk a szerkesztoseg@erdmediacentrum.hu e-mail címre.