Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlése szerint a szükséges klinikai vizsgálatok és a gyógyszergyártó kapacitás kiépítése az ITM és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, széles körű kutatóintézeti-egyetemi-országos gyógyintézeti-ipari összefogásban zajlik.     A favipiravirt eredetileg influenzatünetek enyhítésére fejlesztették ki, generikus hatóanyagként bárki előállíthatja. Ázsiában már sikeresen alkalmazták koronavírussal fertőzött betegeken is, bár hatékonyságát hagyományos klinikai vizsgálatokkal még nem igazolták, ezért egyelőre sem Európában, sem Amerikában nincs törzskönyvezve.

A Magyarországon zajló fejlesztés így kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a gyártókapacitás gyors kiépítése nemcsak a járvány elleni hazai védekezést segítheti, hanem exportképes termék is nyerhető belőle – írta a szaktárca az MTI-nek.

A favipiravir hatóanyag hazai előállítását, klinikai tesztelését és a gyógyszergyártás elindítását a magyar állam a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból összesen több mint 370 millió forinttal finanszírozza.      Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek  a projektről elmondta: „nemcsak a vírussal, hanem az idővel is versenyt futunk. Ilyenkor a leggyorsabb gyógyszer az, amit már ismert eredményekre támaszkodva állítunk elő, hiszen egy teljesen új hatóanyag kifejlesztése és klinikai tesztelése sokkal hosszabb időt venne igénybe”.

Ismertetése szerint az összefogás ereje abban áll, hogy mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért: a konzorciumot vezető Természettudományi Kutatóközpont dolgozta ki laboratóriumi eljárást, a szükséges hatóanyagot az Első Vegyi Industria Zrt. és a Richter Gedeon Nyrt. együttműködése biztosítja, míg a készítményt a Meditop Gyógyszeripari Kft. fogja gyártani. A klinikai vizsgálatokban a kutatói kezdeményezésű klinikai vizsgálatok szervezésére és lebonyolítására létrejött országos HECRIN konzorcium tagjai, a négy klinikai központtal rendelkező orvosi egyetem, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vesznek részt.

A gyógyszer bevezetéséhez a most lezárult laboratóriumi fejlesztés után további három fázis szükséges, amelyek akár már nyáron lezárulhatnak. Ha a gyártókapacitás hamar kiépül, az nemcsak az itthoni védekezésben jelent majd gyors segítséget, hanem Magyarország egyik újabb sikeres exporttermékét adhatja – közölte az ITM.