A gyümölcsfajták előállításának, a nemesítésnek, a technológiafejlesztésnek nagy hagyományai vannak Érden az Elvira majorban, egészen az ’50-es évekig nyúlnak vissza a tapasztalatok – tudtuk meg Gyuricza Csabától, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatójától a meggy- és cseresznyekonferencián.

– Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy azokat a gyakorlati eredményeket, amelyek itt születnek, a termelőkhöz, az érintettekhez is eljuttassuk, ezért a szaktanácsadásban is fontos szerepet játszunk. Egy ilyen eseményen eszmecserét tudunk folytatni a termelőkkel arról, hogy melyek azok a tényezők, amelyek segítik, akadályozzák, nehezítik a munkájukat és melyek azok az újirányok, amelyek a gyümölcstermelésben rájuk várnak. Ezek révén versenyképesebbé, fentarthatóbbá lehet tenni az egész gyümölcstermesztésünket – emelte ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

A rendezvényen elsősorban azok vettek részt, akik termeléssel foglalkoznak, gyümölcs-, meggy-, cseresznyetermesztők, de sokan mentek az ágazati részről, illetve kutatók, az innovációban érdekeltek, nemesítők, az agrárkamara képviselői is jelen voltak.

– Jól állunk a biológiai alapok, a fajta tekintetében, de mindig vannak olyan kihívások, amelyeknek meg kell felelni. Egy új fajta előállítása nagyon hosszú idő, 15–20 évben kell gondolkodni. A klíma sajnos gyorsabban változik, mint ahogy alkalmazkodni lehet hozzá, ezért a legnagyobb kihívás a szélsőséges időjárási jelenségekhez alkalmazkodó új fajták előállítása. Nagyon fontos emellett a tárolhatósági idő növelése, az éréscsoportoknak a kialakítása, tehát hogy egymás után hosszú ideig lehessen az egyes fajták betakarítását, szüretjét eltolni. Ha a termelésen túlmegyünk, akkor a feldolgozottság szintjének erősítése, növelése, az ültetvények korszerűsítése is fontos, utóbbira sok támogatás van valamennyi gyümölcsnél, európai uniós és hazai források is rendelkezésre állnak – tette hozzá Gyuricza Csaba.

Hozzátette, hogy az öntözésfejlesztés is kiemelt témakör egy-egy ilyen konferencián, hiszen öntözés nélkül ma, a megváltozott klímafeltételek közepette eredményes gyümölcstermesztést folytatni nem lehet. Mosta kormányzati törekvésekkel összhangban lesz lehetőség arra, hogy az öntözött területek nagyságát is növelni tudják és ebből a gyümölcstermesztőknek is ki kell venniük a részüket.

– Pont ez az év mutatja meg azt, hogy néhány tízezer tonnával kevesebb lesz a meggytermés Magyarországon a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Mindez az árra is kihatással lesz, valamint a minőségre is, ez már a fogyasztót is közvetlenül érinti. A magyar gyümölcs nagyon jó fogyasztói tulajdonságokkal rendelkezik, az íze különösen finom. Bármennyire kedvezőtlen az időjárás, a termelőket ez nem akadályozza meg abban, hogy a megszokott, kiváló minőségű meggyet és cseresznyét termesszenek – zárta szavait a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.