Egy kárpátaljai kis faluban élt gyermekkorában, sok nyelvű környezetben nőtt fel, talán nem véletlen, hogy egyetem után az idegenforgalomban helyezkedett el, és bejárta a volt Szovjetunió köztársaságait. Aztán jött egy magyar fiú, a szerelem, a házasság; Budapestre, majd Érdre költözött, ahol több mint egy évtizede dolgozik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésén, és az uniós pályázati lehetőségek felkutatásán. Baracskayné Komonyi Angelával, az Érd Városáért Kitüntetés Külkapcsolati Tagozata Díj idei kitüntetettjével beszélgettünk.
Címkék: portré
Hiába a már gyermekkorában felfedezett rajztehetség és az ifjúkori művészeti sikerek, szüleinek engedve „rendes” szakmát tanult a gépipari technikumban, majd nagyon hamar két távoli országban kamatoztatta műszaki ismereteit. A munka és a családalapítás ugyan évtizedekre kiszorította az életéből a képzőművészetet, de negyven év kihagyás után nem csak, hogy újra elkezdett festeni, hanem az elmúlt négy év alatt hat önálló kiállítással is jelentkezett. Legutóbbi tárlata április 12-ig megtekinthető a budaörsi Heimatmuseum különtermében. Márkus Józseffel beszélgettünk.
Médiában, könyvekben, személyes tanácsadásokon nyújt támaszt a nőknek és férfiaknak, hogyan lehet megmenteni vagy egyszerűen csak jobbá tenni házasságukat, illetve hogyan lehet talpra állni válás után egy nőnek, ha a szakítás mégis elkerülhetetlen. Hisz abban, hogy minden gyermeknek jár a karácsony csodája, ezért indította útjára a Jézuska járatot. Nemrégiben pedig munkája elismeréseként a Családháló egyéni különdíjára jelölték. Érden él két éve új férjével és négy+két gyermekükkel. Petrus Mártával, coach-csal, íróval, bloggerrel beszélgettünk.
Fuss címmel rövidfilmet készített a családon belüli bántalmazásról, aminek gyerekként szemtanúja, felnőttként elszenvedője volt. Önkéntesekből álló csoportot hozott létre, hogy gondozzák a kisbabákat, akiket szüleik a kórházakban hagynak. Fejes Rita Érden élő színművésszel beszélgettünk.
Róka? Talán nyúl – mondhatja most a kedves olvasó. Csakhogy interjúnk nem egy nyúllal, hanem Rókával, azaz Muk Andrással, a BSI érdi futónagykövetével készült, aki szabadidejében nemcsak fut, hanem ír is – blogot, novellát, mesét –, és aki azt is elárulta, honnan ered ez a becenév.
Még csak 28 éves, de máris fantasztikus karrier áll mögötte. Énekes, harmonikás, dalszerző, és színésznek sem utolsó. Az érdi Szabó Ádám, számos televíziós tehetségkutató felfedezettje, a Sztárban Sztár abszolút győzteseként kiérdemelte az „év legsokoldalúbb előadója” címet.
Korán fel kellett nőnie, lehet, ezért is lett fiatal kora ellenére nemcsak a családjáról, de a környezetéről felelősségteljesen gondolkodó és tevékenykedő emberré. A legtöbben a JÖN (Jövő Öko-Nemzedéke) Alapítvány és a Hulladékvadász.hu alapítójaként ismerik. Most Magyarország első és eddig egyetlen környezetvédő influencereként is szeretne befutni. Szebenyi Péterrel beszélgettünk.
Egy tizennyolc éves fiatalember valamikor az ötvenes évek végén elszegődött a frissen alakult Jégszínházhoz világosítónak. A jég világa jobban vonzotta, mint a villanyszerelés: bár korábban csak vasárnaponként csavarozta fel a bakancsára a korcsolyát, addig gyakorolt, míg fel nem vették a férfikarba. Az első fellépésekor együtt jégtáncolt leendő feleségével, akivel aztán bejárták az egész világot. Balassa Endrével és Évával beszélgettünk.
Szentmártoni János író, költő, József Attila-díjas alkotó 2010 óta vezeti a Magyar Írószövetséget. Hat éve a Magyar Művészeti Akadémia levelező, 2017-ben pedig rendes tagjává választották. Első verseskötetét, amely Útszéles magány címmel jelent meg, tíz újabb könyv követte, legutóbb egy regény. Költeményeit számos európai nyelvre lefordították. A Magyar Írószövetség idén tizenegyedik alkalommal ünnepelte Érd Megyei Várossal a magyar kultúra napját és adta át a közösen alapított Bella István Irodalmi Díjat. Ebből az alkalomból kértünk interjút Szentmártoni Jánostól, az Írószövetség elnökétől.
Már gyermekkorában preparátor szeretett volna lenni: a sparhelten főzte ki a levesből kimaradt kacsakoponyát. Diorámáit országszerte számos múzeumban megcsodálhatjuk, többek közt az Érdi Földrajzi Múzeumban is, ahol január 22-én avatják fel az általa készített új diorámákat. Sipos György múzeumi preparátorral beszélgettünk.
