A 2030 Egyesület társadalmi vitát kezdeményezett közösségi oldalán, melynek az „Érd megtelt” címet adta. A cél az volt, hogy felmérjék: a lakosság negatív vagy pozitív folyamatnak érzékeli-e azt a jelenséget, hogy a város az elmúlt időszakban a leggyorsabban növekvő lakosságszámmal büszkélkedhet. 

Az érkező hozzászólások túlnyomó többsége a lakosságszám-növekedést, illetve annak jelenlegi ütemét káros hatásként írta le, számos negatív példát írtak le, mutattak be. A  nagyfokú érdeklődésre számot tartó vitairat eljutott a város vezetéséhez is, akik egyeztetésre hívták a 2030 Egyesületet. A megbeszélésen részt vett Érd polgármestere, két alpolgármestere, főépítésze és a lakossági szolgálati iroda vezetője egyaránt

– írják közösségi oldalukon. 

Hallgassa meg az Érd FM 101.3 interjúját Martin Norberttel, a 2030 Egyesület elnökségi tagjával!

A megbeszélésen elhangzott, hogy az önkormányzat hatásköreiben folyamatosan évről-évre fogynak azon lehetőségek, amikkel ezen folyamatokat befolyásolni tudná. Az építéshatósági engedélyezés immáron teljes mértékben a Kormányhivatal hatáskörébe tartozik, ahogy például a társasház-alapítás engedélyeztetése is átkerült a Földhivatal jogkörébe, a város vezetésének az építési engedélyezés során a településképi véleményezési eljárásban van lehetősége a tervek elsősorban településképi szempontú vizsgálatára.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy azon telkek, melyek most beépítésre kerülnek, nem az utóbbi évek, de még csak nem is az utóbbi évtizedek során, hanem a 20. század elején kerültek kimérésre, felparcellázásra, a most zajló folyamatok generálták azt a helyzetet, hogy ezekre most a nagyfokú érdeklődés miatt elkezdtek házakat építeni, az eddig szabadon, parlagon lévő telkek tulajdonosai értékesítették területüket, és építési vállalkozók ezeket felvásárolva fogtak neki Érd terjeszkedésének felgyorsításába. Szintén rontja az általános közérzetet, hogy míg korábban jellemző volt a kertvárosias övezetben a kertművelés – ami együtt járt azzal, hogy a már akkor is létező beépíthetőségi lehetőségeket kevésbé használták ki, addig mára az emberek a meglévő telkeiken szívesebben növelik a beépítést a zöldfelület rovására. Így egy régebben épült ház mellé egy újonnan épülő, a helyi szabályokat figyelembe vevő, de a telken kisebb zöldfelületet, és nagyobb beépítettséget létrehozó építkezés zavaró tud lenni a közvetlen szomszédság számára.

A város vezetése az egyeztetés során azt is elismerte, hogy jelenleg Érd nem képes lépést tartani ezzel a nagy ütemű növekedéssel, hiányoznak bölcsődék, óvodák, iskolai férőhelyek, az egészségügyi ellátás követelményei. Ezek finanszírozására ugyanakkor az államtól csak működtetésre kap normatívát a város, fejlesztésekre külön forrás nem áll rendelkezésre, csak pályázati lehetőségeken keresztül esetleges formában.

Csaknem egyetlen eszköze a városnak a folyamatok szabályozására a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ), melynek előírásait azonban ellenőrizni szintén a Kormányhivatal Építéshatóság feladata. A közgyűlés lehetősége a HÉSZ felülvizsgálata, módosítása; az ingatlanokra vonatkozó építési jogok, paraméterek korlátozása, megvonása azonban a magántulajdonok kártalanítását vetheti fel.

A negatív folyamatok enyhítése érdekében a résztvevők két intézkedésre tettek javaslatot:

Az önkormányzat összeállít egy rövid tájékoztatót arról, hogy az Érdre költözőknek mire érdemes az ingatlanvásárlást megelőzően figyelniük, hol tájékozódhatnak, kihez fordulhatnak, ha kérdésük merül fel. A tájékoztatással azt kívánja megelőzni a város vezetése, hogy információhiány, tájékozatlanság miatt az ide költöző lakosok csak a vásárlást követően jussanak olyan információhoz, amely a vásárlást megelőzően befolyásolhatta volna döntésüket.

Azon dokumentációk esetén, melyek alapvetően szabályozzák, hogy mely területen milyen házak épülhetnek, mekkora zöldfelület biztosítandó egy ingatlanon, vagy milyen arculati előírásoknak kell megfelelnie egy ingatlannak, a jövőben széleskörű lakossági tájékoztatást kezdeményeznek. A törvény által előírt lakossági fórumok megtartásán túl arra törekednek, hogy településrészenként az egy-egy városrészt érintő kérdésekben az ott élőket közvetlen formában elérjék, véleményüket megkérdezzék, és azt a dokumentációk átdolgozása kapcsán fokozottan figyelembe vegyék.