Mint arról az ÉrdMost beszámolt, idén fennállásának tizedik évébe lépett az Érdi Hungarikum Klub, amelynek célja, hogy felkutassa és minél szélesebb körrel megismertesse az itt fellelhető, településünkhöz köthető értékeket.
A civil szervezet összesen kilenc kategóriában gyűjti az értékeket. Ilyen kategória például az ipari és műszaki megoldások, a természeti környezet vagy épp a kulturális örökség. Az évek során összegyűjtött a „dolgoknak” egyébként saját nevük is van, ezek az úgynevezett Érdikumok.
A jubileum apropóján bemutatjuk azokat a helyeket, produktumokat, amik az elmúlt egy évtized során bekerültek a helyi értéktárba. Az első epizódban az érdi kaptárkövekre esett a választás.
Az érdi kaptárkövek az épített környezet kategóriában kapta meg az Érdikum minősítést. Azzal, hogy Érden is láthatunk kaptárköveket, városunk egy igen szűk kör tagjává vált, ugyanis Magyarországon viszonylag kevés helyen maradtak fenn ezek az ősi alkotások.
Hivatalosan megfogalmazva, a kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. Hogy mikor és kik hozták létre azokat, illetve mi volt a szándékuk vele, arról megoszlanak a vélemények.
A csekély régészeti és néprajzi adat ellenére egykor az a nézet vált elfogadottá és a közvélemény számára ismertté, hogy a kaptárkövek fülkéi a középkori erdei sziklaméhészet emlékei, amit a honfoglalás kori magyarsághoz csatlakozott kabarok vagy a régebbi korokban idemenekült trák-illír népcsoport, az agriánok honosították meg. Ugyanakkor a szakértők ezt több szempontból is kétségbe vonják.
Egy másik megközelítés szerint a kaptárkövek az urnatemetkezést szolgáló helyek voltak, de pillanatnyilag az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy elődeink pogány áldozóhelyként és bálványtartóként használták.
Érd mellett egyébként több környékbeli településen is találkozhatunk kaptárkövekkel. Például Diósdon, Sóskúton, Biatorbágyon vagy épp Budakeszin. Azonban ha javasolni kellene, hogy mégis hol érdemes kezdeni ezeknek az ősi építményeknek a felfedezését, akkor Érd és Diósd közigazgatási határán húzódó Árvalányhaj utcát javasoljuk, ahol azokat szinte eredeti formájában láthatjuk.
