Szomorú látni, hogy kertvárosunkban a legszaporábban burjánzó zöld a gyom. Na, és a műfű. Nincs idő semmire, sokan inkább edzőteremben hajladoznak, mint a kertben, és amit csak lehet, letérköveznek, nehogy egy árva fűszál kibújjon, amit aztán nyírni kell.

Lustaság van emögött, szocializáció, ismerethiány? Mindegy is. Talán sok haszna nincs is erre szót fecsérelni. De az is lehet, hogy itt marad az olvasó figyelme, majd pár nap múlva csak elszór próbaképpen egy tasak magot, és elkezdi figyelni, mi lesz belőle.

A kertészkedés elsődleges öröme ez: mindennap figyelni, hogy gondoskodásunk nyomán új élet keletkezik és nap mint nap fejlődik. Akár egy cserépben, egy balkonládában, egy darabka szabad földben. Az szinte másodlagos, hogy egy csokor petrezselyemért vagy egy szál újhagymáért egy idő után már nem kell a boltba szaladni. A fáradság pedig, amit cserébe adni kell, tényleg elenyésző.

Nos, ha van, akit meggyőztünk, illetve aki már tudja, miről beszélünk, azt elég emlékeztetni, hogy ez az álmosító télvég már nagyon is a kerti munkák ideje. Hétvégén eső áztatja a földet, előtte érdemes kicsit foglalkozni a talaj előkészítésével. Aki ősszel nem tette, mint például e sorok írója, aki, lám, prédikál, a kertje meg siralomvölgy. Aki még nem vágta ki kertjében a gyümölcsfákat, bokrokat (mondván, „szemetelnek”), az pedig most már kicsit foglalkozhatna velük. Már nem fagy le a kezünk, ha nekiállunk rózsákat, bokrokat metszeni, és a gyümölcsfákat lemosó permetezéssel megszabadítani a kártevőktől.

Kezdjük a lemosó permetezéssel, amit én például sosem teszek (de majd most!), és ez sajnos meg is látszik a fáimon. A „lemosó”, mint a neve is mutatja, akkor igazán hasznos a szakemberek szerint, ha csurog a lé a permetezett felületen. A szerek egészségkárosító hatása a gombákra, baktériumokra és az áttelelő rovarformációkra érvényes, ha nem inhalálunk és fürdünk meg benne, ránk nem veszélyes. Ezek a szerek a biotermesztők számára is engedélyezettek.

A metszésben – a hozzáértők azt mondják – kíméletlennek kell lenni. Kell egy jó metszőolló, meg néhány videót megnézni, hogyan is álljunk neki. Én legjobban McMenemy Márk videóit szeretem, a Kert TV filmjei rendkívül hasznosak és szórakoztatóak. Íme például egy a februári teendőkről.

Ja, és ami még kell: egy komposztáló. Lehet ez egyszerű kaloda, olcsón is beszerezhető műanyagláda, vagy kezdetnek egyszerűen egy fólia, amivel letakarjuk a kupacot, ahol elkezdjük gyűjtögetni a nyesedéket, lenyírt füvet, konyhai biohulladékot. Ezt például Krisna-völgyben láttam, ahol nem használnak fölöslegesen műanyagot, és mérhetetlen biokertészeti, ökogazdálkodói szaktudást halmoztak föl.

Aki már idáig eljut, az elveszett – az isten se menti meg attól, hogy hobbikertész legyen.