Az önkormányzat szeretne változtatni a kialakult gyakorlaton: új településkép-rendelet készül, és lesz új HÉSZ is.
Vannak olyan élethelyzetek, amelyekből nagyon nehéz jól kijönni. Még ha nem is mi okoztuk, csak elszenvedői vagyunk. Ilyen a következő eset is. Az egyik érdi közösségi oldalon kért tanácsot egy érdi lakos, aki tizenkét éve lakik egy parkvárosi „Kádár-kockában”, amit időközben felújított, szépítgetett. Szereti. Illetve szerette. Merthogy most két oldalról egy-egy 12, illetve 14 lakásos társasházat építenek a szomszédságban, és mivel három emelet magasságból „a tányérunkba is be fognak látni, brutális forgalomnövekedés, zaj stb.” várható, az eladást tervezik – a lakos kérdése csak az, mikor érdemes élni ezzel a lépéssel.
A jó megoldást természetesen mi sem tudjuk, nem is tisztünk megválaszolni, magával a jelenséggel érdemes foglalkozni. Hiszen egyre gyakrabban látjuk, hogy a földszintes lakóházak mellett három[1]négyemeletes, többlakásos társasházak nőnek ki a földből, drasztikusan megváltoztatva az utcaképet – és vélhetően a szomszédságban lakók életminőségét is. (E sorok írója előtt fentiekre a legszomorúbb példát a Hivatalnok utca nyújtja – akit a városi könyvtár felé visz az útja, láthatja, mire gondolunk).
Ahogy a lakók, úgy a városvezetés sem a többemeletes társasházak elszaporodásában látja a jövőt, és többször elhangzott már, hogy módosítani kívánják a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ-t.) Megkérdeztük Érd főépítészét, Kuslits Tibort, milyen változásokra számíthatunk ebben a tekintetben.
„2016-ban a közgyűlés elfogadott egy olyan szabályozási tervet, amely radikálisan nagy beépítéseket tett lehetővé ahhoz képest, amit korábban évtizedeken keresztül megengedtek. Érd alapvetően zöldbe ágyazott, családi házas övezet volt. A döntéshozók minden bizonnyal úgy gondolták, hogy engedni kell a városiasodást annak érdekében, hogy Érd ne egy végeláthatatlan mező legyen, csupán családi házakkal. Azaz a város nem úgy bővül, hogy a természetközeli területek épülnek be, hanem a belső tartalékait használja ki. Ez a törekvés egyrészről érthető, másrészt ezt túlságosan is radikális lehetőségeket megnyitva tették. Ez ahhoz vezetett, hogy nagyon durva aránytalanságok álltak elő a városban. Pici házak mellett négyemeletes épületek nőttek ki a földből. A városiasodás jó gondolat, az is, hogy létrejött egy városközpont – de a családi házas övezetekben az imént említett építkezések brutálisra sikerültek. Fontos tehát, hogy a növekedés mértékét szabályozzuk. Azt még mindenki el tudja viselni, hogy földszintes házak környezetében tetőtér-beépítéses vagy kétszintes épületet húznak fel” – hangsúlyozta a főépítész, summázva: amikor a növekedésről döntöttek, annak arányosságáról is dönteni kellett volna.
„Már dolgozunk az új településképi rendeleten, amely kimondja, hogy a környezethez képest az övezetre megengedett magasságon belül a szintszám emelkedését egy szintre korlátozzuk. Nem csupán az utcakép miatt, hanem azért is, mert ezek az épületmagasságok teljesen torz házak megépítéséhez vezettek. Egy falusias telken – ahol régen tornácos, keskeny parasztház állt, keresztbe fordított sorházak épülnek végig – olyan épületek, amelyeknek ablakai gyakran egy 300 centiméter széles oldalkertre néznek. Ez nemcsak a lakók, de a szomszédok életminőségét is befolyásolja – és Érd kezd megtelni ilyen házakkal. A jelenlegi beépíthetőségi paraméterek tehát torz épületeket generálnak” – jegyezte meg Kuslits Tibor.
Mint mondta, ezeket a lakásokat is „veszik, mint a cukrot” – az építtető szerint legalábbis –, csak az a kérdés, milyen lesz az itt lakók életminősége. Ez pedig csak akkor dől el, amikor valaki már benne él. „Hogy milyen lakást választunk, annak nagyon súlyos életmódbeli következményei lesznek. Az is az élet része, hogy miben élünk, milyen szolgáltatások vesznek minket körül. Az, hogy most a könnyen eladható, a tőkemegtérülés szempontjából nagyon előnyös lakásépítések kerültek előtérbe, nagyon eltorzult lakókörnyezethez vezet, nem is olyan soká” – fűzte hozzá.
Építési jogot visszavenni nagyon nehéz – a hangsúly itt is a fokozatosságon van. Szigorítani lehet az építési szabályokon, de ennek hatása körülbelül öt év múlva látszik majd meg. „Tavaly elkezdtünk dolgozni egy új Helyi Építési Szabályzaton, de ez egy hosszadalmas eljárás, különféle egyeztetések szükségesek hozzá. A településképi rendeleten – ami ugyanannyira fontos, mint a HÉSZ – könnyebb változtatni, és ez utóbbit módosítjuk most. Várhatóan a következő hónapokban életbe is lép – az előterjesztéshez szükséges véleményezési és partnerségi eljárások nemsokára elkezdődnek, ezt követően szavazhat az új rendeletről a közgyűlés. Ez akár már júniusban is megtörténhet” – hangsúlyozta a főépítész. Az új településképi rendeletet mindenképp követi majd az új HÉSZ is, hiszen sok mindent csak ez utóbbi tud majd szabályozni.
Összegezve: a készülő településképi rendelet szerint, ha a közgyűlés elfogadja, a környező épületek magasságát is figyelembe kell venni az új épületek tervezésénél, és a telekszerkezetet is figyelembe veszik majd. A jelenlegi trend tehát reményeink szerint szelídülni fog – de a meglévő, szabályszerűen épített ingatlanok maradnak, sajnos együtt kell élnünk velük – és bennük.
