Érden folyik át a Benta-, a Sulák- és a Bara-patak, de létezésükről csak kevesen tudnak.
Igen, Érdnek a mélyebb fekvésű Dunaparti, az érdligeti, illetve a Tárnokhoz, a Benta-patakhoz közelebb eső területei bizony vizes élőhelyek. A vízimadarakról elnevezett utcák például arról tanúskodnak, hogy arrafelé magasabban van a talajvízszint. Vannak folyóvizek, állóvizek és források is Érden. A folyóvizek közül legnagyobb természetesen a Duna, aminek teljesen más élővilága van, mint a
kisebb kiterjedésű patakoknak. Legismertebb ezek közül a Sulák- és Bara-patak, amelyek összefolyva a Dunába futnak. Ezen kívül a Tepeccsel is lehet találkozni, amely a Bethlen Gábor utcán folyik végig, és hosszas tekergőzés után a Dunába torkollik. Ezen kívül Érden számos kis patakocska található, melyek helyi forrásokból erednek.

Mi a helyzet a helyi állóvizekkel?
Ezek természetes vízfolyások felduzzasztásával létrejött kis tavacskák. Valamikor strandok voltak a helyükön, mint például a postástelepi strand, aminek helyén most a Szent József Otthon áll. De volt strand Tusculanumban, illetve a Riminyáki úton is, ami részben meg is maradt a Festal Étterem területén. Nem feltétlenül kiépített strandokra kell gondolni, inkább olyan kisebb, nyílt vízfelületre, ahova
pihenni jártak az emberek. A leghíresebb ezek közül az érdligeti strand volt, amit a 20-as években alakítottak ki, 1984-ig működött, a helyén alakították ki a jelenlegi dísztavat. A legnagyobb nyílt vízterületünk a záportározó, ami az Érd-Diósdi vízfolyás felduzzasztásával jött létre, és a Sulák-patak vezeti el a vízét.

Milyen volt és milyen most ezeknek a vizeknek az élővilága?
Régen jóval gazdagabb volt. Tarajos gőtével, pettyes gőtével, kecskebékávalkülönböző unkákkal lehetett találkozni magában a vízben, és ahogy haladtunk a part felé, megjelent a békakorsós növényzet, utána pedig a patakmenti magaskórós a sédkenderrel, a füzénnyel, a náddal és a gyékénnyel. Rengetek szitakötő élt itt, szúnyogokra és a különböző rovarokra vadásztak. Amikor a patakszabályozások elkezdődtek, kibetonozták a medreket, a védett kétéltűek eltűntek, ezzel párhuzamosan az ízeltlábú élővilág is megszűnt.

Miért avatkoztak be ilyen brutális módon egy ilyen gazdag élővilág életébe?
Több oka lehet. Én úgy emlékszem, szabályozva van, hogyan futhat át nyílt vízfelület egy városon. A másik, hogy nagyobb esőzésekkor a medrek oldala ittott beomlott, a víz alámosta a járdákat, ami problémát okozott a lakosoknak. Ha jól tudom, egyes helyeken a közlekedést is akadályozta. Úgy gondolom, bizonyos területeken lehetett volna nyitott szakaszokat hagyni, hiszen ezek ivóvízként is szolgálnak a madaraknak, méheknek, rovaroknak, illetve szép látványt nyújtanak. Én is nagyon sajnáltam, hogy ezeket bebetonozták. Azt gondolom, ilyen esetekben kompromisszumos megoldásnak kellene születnie az emberek igényei – amelyek a kényelmüket szolgálják – és a
természet védelme között.

Milyen élővilág jellemző a Duna érdi szakaszára?
Elég gazdag élővilága van, bár a folyószabályozás miatt felgyorsult a folyása, ezért az iszapnövényzet nem jellemző erre a területre, de azért gerinctelenekből elég sok védett faj él itt. Vannak különböző bödöncsigák, és ha felfordítjuk a köveket, laposférgekkel találkozhatunk. Gerincesek közül a vadkacsa a jellemző, de a szürke gém és a nagy kócsag is berepül a területre, a fekete gólya és a rétisas pedig átrepül a területen. A halfajok közül kiemelném a dunai ingolát, ami védett faj, a körszájúakhoz tartozik. De van ponty is, és harcsát is fogtak már.

Mit tehetünk mi, érdiek, hogy óvjuk ezeket a természeti kincseket?
Léteznek olyan konkrét beavatkozások, mint a szemétszedés, amivel lehet némi eredményt elérni, illetve a hosszabb távú folyamat maga a nevelés, hogy kivisszük a gyerekeket a természetbe, és megmutatjuk nekik ezeket az élőhelyeket. De azért vannak fórumok is erre a célra, van természetvédelmi egyesület, vannak civil szervezeteink, és létezik környezetvédelmi bizottság is az önkormányzatnál. Úgy tapasztaltam, hogy Érden az önkormányzat mindig nyitott volt a környezetvédelemre, és szerintem, ha konkrét terv van, akkor biztos, hogy előre lehet lépni az önkormányzat segítségével.