Az elmúlt időszak szeles, viharos időjárása sokaknak okozott károkat, de akadnak, akik úgy vélik, ha most meg is úszták, a következő vihar biztosan tövestül csavarja ki valamelyik öreg, kiszáradt fájukat a kertjükben, így jobb lenne attól mielőbb megszabadulni. Mit tegyünk?
Hívjuk a katasztrófavédőket!
Elsőként Rózsa Gábor tűzoltó alezredest, az Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjét kérdeztük, vajon a tűzoltók tudnak-e segíteni ilyen esetben a fa eltávolításában. Az alezredes arról tájékoztatott, hogy a tűzoltóságok az arra vonatkozó törvény értelmében műszaki mentések keretében faeltávolításokat hajtanak végre a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében. A jogszabályban rögzítetteknek megfelelően a faeltávolítás akkor a feladatuk, ha a fa vagy faág valamilyen okból veszélyt jelent személyekre, anyagi javakra.
„A veszély mértékét a tűzoltóság részéről a helyszínre érkező irányító személy, a kárhelyparancsnok dönti el. Abban az esetben, ha a fa vagy faág vezetéken, épületen, gépjárművön, közterületen, közlekedési járdán vagy út felett van, a veszélyeztetés egyértelmű, és az eltávolítás jogszabály szerint indokolt.”
Ellenkező esetben meg kell határozni a veszély mértékét. Ha a fa, faág nincs rajta az ingatlanon vagy gépjárművön, és közvetlenül nem veszélyezteti személyek testi épségét, akkor a kárhelyparancsnok dönthet úgy, hogy a fát vagy faágat nem távolítja el. Rózsa Gábor kiemelte, előfordult már, hogy arra kérték őket, vágjanak ki egy magas nyárfát, mert szél esetén „nagyon beleng”, és félő, hogy egy nagyobb szélroham kidönti, a helyszínre érkezve azonban megállapították, hogy erős és egészséges fáról van szó, amely nem veszélyeztet semmit. Mint mondta, ilyen esetben a tűzoltóság nem fog beavatkozni.
A tűzoltó alezredes fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ha a tűzoltóság részére a beavatkozási feltételek nem biztosítottak, akkor a kivágáshoz speciális, alpin technikával rendelkező szakembert érdemes hívni. Előfordulhat olyan eset is, hogy az extrém időjárási körülmények befolyásolják, leszűkítik, vagy éppen lehetetlenné teszik a beavatkozást.
„Amennyiben a fa, faág veszélyeztetésének mértéke nem áll arányban a beavatkozó testi épségének kockázatával, illetve a fa, faág eltávolítása csak emelőkosaras jármű igénybevételével történhet meg – de az a szélerősség miatt nem tudna megtelepülni, mert a gépjármű az erős szélben felborulhat –, a kárhelyparancsnok mérlegelhet és dönthet úgy, hogy nem avatkozik be.”
Az is kiderült, hogy magáningatlanon a tulajdonos felelős a fák állapotáért, karbantartásáért. Csak veszély esetén avatkozik be a tűzoltóság, a veszélyeztetettség megszüntetésének mértékéig. A végleges faeltávolítás a tulajdonost terheli, azonban a tűzoltóság térítés ellenében a magáningatlanon is végezhet faeltávolítást. Rózsa Gábor végül elmondta, hogy tömeges bejelentések esetén a felvett bejelentések az azokban jelzett veszélyeztetettség szerint kerülnek sorra, a vonuló szervek ez alapján végzik egymás után a munkájukat. Hozzátette, minden bejelentett eseményt felderítenek és szükségszerűen felszámolnak.
Mit mond az önkormányzat?
Közterületen lévő fák eltávolításához –, amelyek anyagi javakra, testi épségre nem jelentenek veszélyt – az önkormányzat hozzájárulása, engedélye szükséges, de a magáningatlanon lévő korhadt, kiszáradt fák kivágása, jelentős mértékű visszavágása természetesen nem engedélyköteles. Erről már László Ferenctől, Érd Megyei Jogú Város kommunikációs vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Mint írta, amennyiben a fa kivágása élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok miatt vált szükségessé, a munka haladéktalanul elvégezhető. A hatályos helyi jogszabály mindössze azt köti ki, hogy a kivágás tényét három napon belül jelentsék be a polgármesternek. Ezt elegendő akár e-mailen megtenni, a pmtitkarsag@erdhu-ra küldendő levélben, esetleg postai úton vagy ügyfélkapun keresztül is bejelenthetik.
Hozzátette, a bejelentést követően továbbra sincs szükség engedélyezési eljárás lefolytatására, mindössze a kivágás pontos indokát kell igazolni a fa állapotát illusztráló fényképpel, esetleg videofelvétellel, jobb esetben szakvéleménnyel. Megtudtuk azt is, hogy az ingatlan tulajdonosa maga döntheti el, hogy kiszáradt-e az adott fa, ebben sincs szükség hatósági eljárásra. Az érdi önkormányzat eddigi tapasztalatai alapján azt javasolja, hogy a kivágás előtt dokumentálják a fa helyzetét, állapotát. Érdemes továbbá a kérdéses állapotú fákat megvizsgáltatni szakemberrel (pl. műszeres fakopp vizsgálattal), ezzel sok esetben megelőzhető a balesetveszély, illetve a szomszédvita.
Milyen biztosítást kössünk?
Ha mégis megtörtént a baj, fontos kérdés, milyen biztosítást kötöttünk. Sáfár Éva, az Aegon Magyarország lakásbiztosítási termékmenedzsere arról tájékoztatott, hogy ha az épületre vonatkozóan létrejött a biztosítási szerződés, akkor az biztosan tartalmazza a viharkárt mint kockázati eseményt, hiszen az az alapbiztosítás része. De köthetnek az ügyfelek külön kiegészítőt a szabadban tartott vagyontárgyakra – jellemzően kerti bútorra szoktak –, amely megtéríti a vihar által ezekben okozott károkat.
„Van lehetőség kerti veszélytelenítés kiegészítőt kötni, amely megtéríti a biztosított épület kertjében lévő megrongálódott, emberi vagy vagyoni épséget veszélyeztető növények eltávolításának és elszállításának költségeit.”
A szakember kitért arra is, hogy a felelősségbiztosítás vihar esetére szóló térítésének kérdése már nem ennyire egyszerű. Mint a nevében is benne van, akkor térít, ha a biztosított felelős az okozott kárért.
„Ha a nagy erejű vihar ép, egészséges fákat dönt ki, karbantartott tetők cserepeit sodorja le, azért nem felelős az ingatlantulajdonos, így a felelősségbiztosítás nem térít.”
Az ilyen gépjármű károk kivédésére szolgál a casco biztosítás. Ha az a fa, amit a vihar kidöntött, korhadt volt, melyről tudnia kellett az ingatlan tulajdonosának, akkor már vizsgálható az ő felelőssége is. Kiemelte azt is, hogy saját gépjárműben keletkezett kárra a saját felelősségbiztosítás egyik esetben sem térít, így a kár szintén csak casco alapon térülhet.