avaregeteseu_220223

Füstbe ment terv

avaregeteseu_220223

Füstbe ment terv

Okos ember nem éget avart, a többinek meg tilos. De mit tehetünk akkor, ha kiskertünkben az idei gyümölcstermést szeretnénk megmenteni füstöléssel a fagytól. Fogós kérdés, utánajártunk.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

2021. március 21-e óta tilos avart égetni Érd teljes közigazgatási területén. A tilalom alól nem mentesülnek a fertőző gombás vagy egyéb betegség által érintett gallyak, levelek sem. A tiltás a kerti sütögetésre, bográcsozásra és grillezésre nem terjed ki. A kertünkben bármikor sütögethetünk, tűzgyújtási tilalom idején is, persze a kellő gondossággal, odafigyeléssel. Van azonban még egy fontos kérdés, amit érdemes tisztázni, főleg így, télutón: ez a füstölés. A gazdák ugyanis kora tavasszal nemcsak azért tüzelnek, hogy megszabaduljanak a tavalyi avartól, hanem azért is, hogy megvédjék a gyümölcsfáikat a fagykároktól. Ilyenkor nedves, nem könnyen gyúló anyag (például avar vagy nedves szalma) elégetésével a levegőbe jelentékeny mennyiségű szén-dioxidot és vízgőzt juttatunk, és a füstforrásokat (kupacolt, téglákkal körülhatárolt avart, például) egymástól 8-10 méterre elhelyezve ellensúlyozhatjuk a csekély mértékű (legfeljebb mínusz négyfokos) lehűléseket. Lehet védekezni mesterséges ködgyertyákkal, illetve olyan anyagokkal is, amelyek megfelelően vastag aeroszoltakarót vonnak a talaj fölé.

Magyar Péternek egy tucatnyi gyümölcsfája van (cseresznye, meggy, körte, szilva). „Minden kora tavasszal, amikor jönnek a fagyok, füstöléssel védekezünk, különben lefagy a termés. A falevelek egy részét nem zsákolom, nem komposztálom, hanem félreteszem, és fagyveszélyes időben a kertben kupacokba helyezem, benedvesítem egy kicsit, hogy ne gyorsan égjen, hanem füstöljön, és meggyújtom. A füstnek köszönhetően a fagyos levegő nem ereszkedik le a fák közé” – mondta Magyar Péter, akinek nincs tudomása arról, hogy kiskertekben lenne a fentin kívül más módszer. Tavaly márciusban még füstölt, és idén is szeretne. „Itt védekezésről van szó – csak épp nem rovarkárok, fertőzések, hanem a fagy ellen. Soha, senki nem szólt emiatt, hiszen akik régóta itt élnek és gyümölcsöt termesztenek, azok hasonlóképp védekeznek, hogy oda ne legyen a termés nagy része” – mondta Magyar úr, aki nagy becsben tartja a gyümölcsfáit, és ha egy kipusztul, azonnal pótolja. „Egy évben legfeljebb egyszerkétszer védekezünk füstöléssel, nagyon ritkán fordul elő, hogy ennél többször kelljen” – tette hozzá.

Miután a tiltó rendelet tavaly március végén életbe lépett, idén ezt jogszerűen már nem teheti meg, amennyiben a telke belterületen található, hiszen az önkormányzat rendelete tiltja a zöldhulladék elégetését. Külterületen – ahol a nagyobb földterületek, gyümölcsösök találhatók – már az országos rendelkezések az irányadóak: itt lehet száraz növényhulladékot égetni, de csak a katasztrófavédelem engedélyével. Mint Csámpai Attilától, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, ennek megvan a maga menete: az illetékes kirendeltségnek kell benyújtani a kérelmet, formanyomtatványon, és a kérelmezőnek rendelkeznie kell a tűzoltásra alkalmas eszközökkel.

„Nem ajánljuk a zöldhulladékok égetését, mivel nagyon környezetszennyező, és a szállópor-koncentrációt rendkívüli mértékben megemeli. Megtiltani nem tudjuk, hiszen a gazdák mezőgazdasági, növényvédelmi érdekre hivatkoznak, amit mi nem bírálhatunk fölül, de azt tudjuk vizsgálni, hogy a bejelentés megtörtént-e, megkapták-e az engedélyt, illetve megfelelő körülmények közt végezték-e az égetést. Ha nem, ötvenezer forinttól hárommillióig terjedő bírságot szabhatunk ki. Természetesen vannak olyan területek (tájvédelmi körzetben, vagy fásítás környezetében például), ahol mi nem engedélyezhetjük az égetést, hanem a szaktárca jóváhagyása szükséges. Tűzgyújtási tilalom idején szintén nem adhatunk ki engedélyt” – fűzte hozzá Csámpai Attila.

Megkérdeztünk egy érdi baracktermesztőt is, aki külterületen gazdálkodik, hogy ő hogy oldja meg a talajmenti fagyok elleni védekezést. Mint elmondta, az ő gyümölcsösük mérete nem teszi lehetővé az égetést, a füstgyertyák pedig nagyon drágák, és csak mínusz két-három fokig jók – ha pedig fúj a szél, semmit sem érnek (tavaly például így történt, el is fagyott a termés jórésze). „Így mi csak bízni tudunk abban, hogy nem jön a fagy” – tette hozzá.

(Cikkünket folytatjuk.)

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email