Budapest és környéke közlekedése fejlődésének elengedhetetlen – de egyedül nem elégséges – feltétele a vasút fejlesztése. Ez országos és európai jelentőséggel is bír, hiszen Budapest ma szűk keresztmetszet a vasútnak. Vonattal a Duna nehezen, csak egyetlen ponton (Déli összekötő) átjárható – miközben európai vonalak és az országos személyközlekedés is utat keresne itt kelet és nyugat, észak és dél között – olvasható Fürjes Balázs (a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára) közösségi oldalán.

Mint hangsúlyozza: a vasútnak újra fontos közlekedési eszközzé kell válnia Budapesten belül és a mainál sokkal kihasználtabb eszközzé a Budapest – agglomeráció közötti utazásoknál.

A kormány által most elfogadott átfogó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) a célok elérését biztosítja, a következő módon:
4X: Minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább négy vonat indul majd Budapestre,
3X: Átszállás nélkül legalább három metróvonal lesz elérhető,
2X: Megduplázódik az agglomerációból Budapestre vonattal és nem autóval érkezők száma.
1X: Megvalósul az integrált tarifaközösség, az utazás során elegendő lesz egyetlen bérlet vagy jegy vasútra, buszra, metróra, villamosra.

A kormány által megkezdett korszerű járműbeszerzés tovább folytatódik, már most sokan használják az új Flirt és KISS-vonatokat; folyamatosan megújítják a vasútállomásokat; sokkal nagyobb kapacitású átmenő rendszerű pályaudvarokat hoznak létre a jelenlegi fejpályaudvarok helyett; fejlesztik az infrastruktúrát, Budapestet behálózó szolgáltatást hoznak létre. A Kelenföldet, a Délit és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítésével egy több, mint 100 éves terv valósítanak meg; újjászületnek a felszabaduló rozsdaövezetek, új közösségi terek, parkok jöhetnek létre.

A döntés alapján a következő két évtized nemzeti kormányai újabb 3 ezer milliárd forintot (plusz HÉV-fejlesztésre további ezer milliárdot) fordítanak Budapest és a várostérség közlekedésének jelentős fejlesztésére, döntően EU-s forrásokból.

A stratégiát a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ készítette, együttműködésben a JASPERS szakértőkkel, az Európai Unió Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásával, a MÁV-val és az Információs és Technológiai Minisztériummal. A BAVS-ot támogatásáról biztosította Karácsony Gergely és a fővárosi városvezetés is, amikor azt részletesen megtárgyalták a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában.