22_03_29_erdmost_nincskep

25 éves a Régészeti Park

22_03_29_erdmost_nincskep

25 éves a Régészeti Park

Családi nappal ünnepli most szombaton fennállásának 25. évfordulóját a százhalombattai Régészeti Park. Lesz fotókiállítás, családi programok, kincskereső és koncert is. Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma 1996-ban nyitotta meg a kapuit.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Takácsné Németh Gabriella, igazgató mesélt az Érd FM-nek a parkról és a jubileumi programpokról.


A Régészeti Park létrehozásának ötlete 1990-ben merült fel, és a „Matrica” Múzeum akkori igazgatója, Poroszlai Ildikó elképzelését a városi önkormányzat is támogatta.

A Park tervezett helyszínén a telkek felvásárlásával egy időben elkezdődött a 115. számú halomsír feltárása is Holport Ágnes vezetésével. Az ásatás egyedülálló régészeti és építészeti emléket tárt fel, a vaskori sírkamra szinte teljes épségben megmaradt. Ez lehetővé tette a helyszínen történő konzerválását és bemutatását.

A Régészeti Parkban két, a halomsíroktól jól elkülönített területet alakítottak ki a bronzkor és a vaskor mindennapi életének bemutatására. Tudományos kutatási eredmények alapján megépültek a házak, folyamatosan alakult a korabeli természetes környezet rekonstrukciója.

A Régészeti Park 1996-ban nyílt meg, a feltárt halomsírt 1998-ban adták át. A Park 3,5 hektárnyi területén öt halomsír található. Ezek közül az egyik (a régészeti feltárását követően) eredeti állapotába visszaállítva mutatja be a halomsírépítés szokását, technikáját. Százhalombatta város nevét ezeknek a 2700 éves vaskori halmoknak köszönheti. Az úgynevezett Hallstatti kultúra emelte ezeket a halmokat.

A halmok külső köpenye kövekből és földből áll, belsejük pedig sok esetben fa sírkamrát rejt. A sírkamrához, melyben az elhunyt hamvait és a túlvilági élethez szükséges tárgyakat (ételt, italt, fegyvereket) helyeztek el, szűk, alacsony folyosó vezet. Egy kis fém hídon állva fény- és hanghatásokkal kísérve ismerhetjük meg a temetkezést.

A halmok között egy bronzkori és egy vaskori településrészletet alakítottak ki. A bronzkori falut (Kr. e. 2800–1400) három nagyméretű, faoszlopos tapasztott falú, nádtetős lakóház és egy kemencés melléképület alkotja. Az épületek mindegyike hiteles másolat, az eredeti ásatások alapján került rekonstruálásra.

A házak mellett a régészeti adatokat figyelembe véve konyhakert és gyógynövényes, fűszernövényes kertet létesítettünk, az adott korra jellemző növényekkel.
A házak vesszőfonatos kerítései és az általuk kijelölt utcácskák jól mutatják a korabeli település szerkezetét.

A házakban edények, ruházatok ugyancsak hiteles másolatai elevenítik meg a múltat. Az ember mellett az állat is helyet kapott időnként a házakban, ezt is megnézhetjük. A rekonstruált kemence sem csupán kiállítási tárgy; benne őskori lepény készül az éhes látogatónak (a szolgáltatás jelenleg nem elérhető).

A vaskori faluban megtapasztalhatjuk mindazokat a változásokat, amiket elődeink meg, illetve átéltek fejlődésük során, s mely által a történészek a bronzkort az azt követő vaskortól elválasztják. A szövőasszony háza, a kovács műhelye vagy a kemencés ház, megannyi történetet rejt.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email