Az évelő növények teleltetése sokak számára okoz fejtörést, különösen a leander és a muskátli esetében. Az okleveles kertészmérnök elmondta, kétféle teleltetési hőfokot különböztetünk meg. Nulla fok körül teleltetjük a leandert, ilyenkor teljesen leáll a növény élete. Hazánkban is sokan próbálkoznak déli fekvésű teraszokon, kertrészeken azzal, hogy a leandert beültetik, és kint teleltetik, hiszen hivatalosan -5 fokig bírják, de vannak érzékenyebb és kevésbé érzékeny fajok, sőt olyanok is, amelyek -16 fokig is jól érzi magukat.

„A nulla fokon teleltetett leandert én tavasszal szoktam visszavágni, mert akkor lehet rögtön dugványozni és szaporítani, másrészt télen védi a zöld tömeg a növény hajtórügyeit.”

A +10 Celsius fok körüli teleltetés az előszobában, a lépcsőházban vagy télikertben oldható meg leginkább. Ezen a hőfokon szokás teleltetni a citrusféléket és a muskátlit, és ide lehet rakni többek között a sétányrózsát, az enciánt és a murvafürtöt, ami nagyon népszerű mostanában, illetve minden olyan mediterrán növényt, amelyek nem bírják a fagyokat.

„Ha +10 fokon, sötétben teleltetünk, akkor vissza lehet vágni a muskátlit, hogy csak pár levél maradjon rajta, mert ha fényszegény környezetben tartjuk télen, akkor elkezd hajtani és egy csomó olyan hajtást hoz, amire nincsen szükségünk, amit tavasszal úgyis vissza kell vágni, vagyis kidobjuk a kukába a tápanyagot.”

Azt is megtudtuk, hogy a virágokat azért kell levágni róla, mert ha egy növény virágot hoz vagy termést érlel, akkor olyan hormonokat generál, ami a terméshez, illetve az utódnemzedékhez irányítja a tápanyagot.

Az egynyári növények az első fagyokig maradhatnak kint, de ez is fajfüggő. A begónia például igen érzékeny a lehűlésekre, már 3-5 fok körül károsodik, de például a napvirág -3 fokig is bírja.

„Érdemes váltásban ültetni őket egy kétnyárival, például ültetünk egy begóniát, kihagyunk egy lukat és mellé teszünk egy árvácskát, ami jövő nyárig virágzik, és akkor sosem üres az a terület.”

Az árvácskáról tudni kell azt is, hogy nem bírja a meleget, nagyon megnyúlik a szára vagy tönkre is megy, ha viszont árnyékbe ültetjük, július-augusztusig is kertünk dísze lehet. Érdemes szeptember-októberben beültetni, mert akkor van még ideje begyökeresedni télig, így tavasszal sokkal szebb lesz és gyorsabban is nő. Az árvácskán túl igazából bármit lehet ilyenkor ültetni, ami nem enyhén fagyérzékeny. Október közepén érkeznek a földlabda nélküli, szabad gyökerű növények, ezek általában gyümölcsfák, bogyótermők, illetve a fagyal, melyek csak lombullás után ültethetők.

Lombhullás környékén szokás a rózsatöveket visszametszeni térdmagasságban, tavasszal pedig lehet szemre metszeni.

„Ezeket a modern rózsatöveket, amik vadrózsára vannak oltva, nem igazán szükséges takargatni, elég jól bírják a téli lehűléseket, és a nyári aszályt is, és nincsenek is olyan hideg telek, mint mondjuk 20 éve.”

A díszfüveket össze lehet kötni egy fáklyába, tavasszal pedig talajszinten elvágjuk, és akkor onnan ki fog hajtani. A lehullott faleveleket szedjük össze, mert rengeteg kártevő és kórokozó telel át a lehullott faleveleken és ezzel megakadályozhatjuk, vagy legalábbis csökkenthetjük a következő évi fertőzésnek a lehetőségét. Palkó Dénes hangsúlyozta, tél eleji, tél végi lemosó permetezés fontosságát is, hiszen ez a növényvédelem alfája és ómegája. Ha ugyanis a kártevőket télen, a nyugalmi időszakban megtizedeljük, akkor sokkal kevesebb gondunk lesz a következő évben.

A szakember szerint nagyon fontos, hogy madárbarát kertet alakítsunk ki és helyezzünk ki etetőt, fészket, odút, hiszen ők rengeteg kártevőtől megszabadítanak minket.