Az Alkotmánybíróság szeptember 21-én kihirdetett határozata szerint alaptörvény-ellenesek a szolidaritási hozzájárulás megállapításának és levonásának egyes szabályai. A kifogás lényege, hogy az önkormányzatoknak nem volt megfelelő lehetőségük vitatni a rájuk rótt fizetési kötelezettséget és annak összegét.

A testület 2026. december 31-i hatállyal semmisítette meg az érintett rendelkezéseket, időt adva a jogalkotónak az új szabályozás kidolgozására. Maga a szolidaritási hozzájárulás tehát nem szűnt meg.

A döntés Érden különösen nagy figyelmet érdemel. A városra kivetett hozzájárulás eddig így nézett ki:

A 2022-es átmeneti csökkenés (a járvány miatti gazdasági visszaeséssel és a helyi iparűzési adó ideiglenes kormányzati felezésével volt összefüggésben) után az éves teher meredeken emelkedett: a 2026-ra kivetett 612 millió forint több mint háromszorosa a 2023-as összegnek. Csőzik László polgármester az ATV-ben közel két milliárd forintos, hat évre vonatkozó elvonásról beszélt.

„Bizony lett volna helye ennek a pénznek Érden” – fogalmazott a polgármester. Példaként az elavult azbesztcement vízvezetékek cseréjét, a burkolatlan utcák aszfaltozását, a Gárdonyi uszoda felújítását és az új Teleki tanuszoda megnyitását említette. Mint oly sokszor, most is hangsúlyozta: az érdi utcák 45 százaléka még mindig burkolatlan. A felsorolt beruházások azt mutatják, milyen léptékű helyi feladatokkal áll szemben a város.

A polgármester azt is kifogásolta, hogy a befizetett pénz felhasználása nem követhető világosan az érintett települések számára.

„Elviekben a szegényebb településeket kellett volna belőle támogatni. Én már a kivetésekor azt kérdeztem az Orbán-kormánytól: az az Érd, ahol az utcák 45 százaléka még poros, nem szegény? Velünk ki vállal szolidaritást?” – tette fel a költői kérdést.

Az alkotmánybírósági határozat mellett a kormány részéről is elhangzott egy, az önkormányzatoknak kedvező ígéret. Magyar Péter miniszterelnök pécsi nyilatkozata szerint a kormány szükség esetén az idei szolidaritási hozzájárulás egy kis részét elengedheti. Arról is beszélt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve, fokozatos csökkentéssel igazságosabbá tennék a rendszert, és az elvont forrásokat valóban fejlesztésre fordítanák. A hozzájárulás teljes kivezetését nem ígérte meg.

Csőzik László ezért Kármán András pénzügyminiszterhez fordult: azt kéri, hogy a 2026-ban Érdre kivetett 612 millió forintból még fennmaradó 200 millió forintot már idén engedjék el. Ha ez megtörténik, az közvetlen és kézzelfogható könnyebbséget jelentene a városnak.