Az aszály okozta pusztulásnál talán csak az erdő- és tarlótüzek okozta károk nagyobbak erdőn és mezőn. Sajnos, Érd és környéke sem kivétel: július 1–15. között huszonhat szabadtéri tűzhöz vonultak ki az érdi lánglovagok – tudtuk meg Csámpai Attilától, a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől.

Mindegyik esetben a száraz gaz, növényzet kapott lángra, volt, ahol csak pár négyzetméteren, és volt, ahol 500–1000 négyzetméteres területen. (Legutóbb egy törökbálinti tűzesetről adtunk hírt, ott negyvennégy hektáron égett a növényzet.) Érden az elmúlt két hétben négy-öt alkalommal kellett oltaniuk a tüzet, a többi húsz eset a környéken történt.

„A szabadtéri tüzek száma az egész megyében emelkedett. A tavalyi évhez képest 20 százalékos a növekedés, de sajnos biztos, hogy ez az arány még magasabb lesz, ugyanis jelentősebb a szárazság, mint 2025-ben.

Nagyon magas a hőmérséklet, kevés csapadék esett, és a talaj nedvességtartalma is alacsony. A növények erősen kiszáradtak, gyorsabban lángra tudnak kapni, ezzel magyarázható a szabadtéri tűzesetek száma” – hangsúlyozta a szakember.

A katasztrófát szinte mindig az ember okozza

Azt azért ne higgyük, hogy a lángok csak úgy maguktól csapnak fel a tikkadó növények között.

Hogy csak pár példát mondjunk: szikrát vet a meghibásodott munkagép, a traktoros (vagy az autós)  kidobja az ablakon a csikket… Sajnos utólag ezeket az eseteket nagyon nehéz felgöngyölíteni, hacsak nincs szemtanú vagy kamerafelvétel. A tettenérés nagyon ritka – tette hozzá Csámpai Attila.

Egy kis odafigyeléssel megakadályozhatók a katasztrófák – például úgy, ha nem dobjuk el a cigarettát, nem hagyunk odakint vízzel teli palackot (ami napsütésben gyújtólencseként működhet), és a kertben is csak akkora tüzet rakunk, amiből a szél nem tud izzó zsarátnokot továbbvinni.

Aki szeretne bővebb tájékoztatást, a katasztrófavédelem oldalán több cikket, videót is talál.

Mit jelent a tűzgyújtási tilalom?

Jelenleg Magyarország teljes területén tűzgyújtási tilalom van. Kevesen tudják, hogy a tilalom vonatkozásában más-más szabályok vonatkoznak a kül- és a belterületi ingatlanokra. Lássuk a különbségeket:

Külterületek:

Tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében (tűzrakó helyeken, vasút és közút menti fásításokban), és tilos a parlag- és gazégetés is.

Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, bírsággal sújtható.

Belterületi ingatlanok:

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használatát nem tiltják a szabályok, de nagyon figyeljünk az alábbiakra:

• legyen kéznél a tűz oltására  alkalmas anyag, eszköz (víz, homok, kéziszerszám),
• ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut,
• gondosan oltsuk el a tüzet (vízzel vagy 5 centiméter vastagon ráhordott földdel), és győződjünk meg arról, hogy a parázs valóban kialudt-e.

Ha betartjuk a fenti szabályokat, nemcsak a saját tulajdonunkat és épségünket óvjuk meg, hanem adott esetben az erdőket, mezőket, megművelt  területeket is.