22_03_29_erdmost_nincskep

Lesz-méz idén?

22_03_29_erdmost_nincskep

Lesz-méz idén?

Hogy milyen az adott év méztermése, az elsősorban az időjárástól függ. A tavalyi esztendő nem kedvezett a méhészeknek, és méztermelés szempontjából a jelenlegi időjárás sem a legideálisabb.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Antal Zsolt méhész arról számolt be, hogy tavaly a csapadékhiány miatt a repce magassága csak fele-háromnegyede volt a megszokottnak. Április 10-én aztán betört egy hidegfront az országba, ami mínusz 5 és mínusz 15 fok közötti hőmérsékletet eredményezett. Akkor az akác már zöldellt-rügyezett és ez a fagykár az akáctermést az évi átlagtermés 20 százalékára csökkentette. A méhek gyűjtése bizonytalanná vált, a virágzási időszakban a fákon csak nagyon ritkás virágfürtök voltak, azok is inkább csak a fák tetején, ahol nem volt akkora a fagykár. Így a gyűjtés is nagyon csekély volt. Ez azt eredményezte, hogy magasabb áron lehetett mézhez jutni. „A tavasz a méhek fejlődése szempontjából jól indult, ha a méheken múlt volna rekordtermés lehetett volna, de az időjárás közbeszólt.”

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint most április első felében korai még bármit mondani az idei mézterméssel kapcsolatban, de eddig nagyon kedvezőtlenek a feltételek. Korán véget ért a tél, rendkívül enyhe volt a február, majd következett egy hideg március, és áprilisra megjelentek a fagyok is. Mint mondta, az idei kísértetiesen hasonlít a tavalyi időjáráshoz.

„Az akác már kipattant és roppant fagyérzékeny, a 15-20 centis repcék pedig már kezdenek sárgállani, ami azt jelenti, hogy nem nőttek meg, kevés a csapadék, szinte kényszervirágzásba megy át a növény, ami a méhészeknek azért nem kedvez, mert a növény akkor ad sok nektárt, ha jól érzi magát.”

Meg kell várni a májusi akácvirágzást, az akkori időjárás lesz a döntő. Az biztos, hogy a méhcsaládok nem olyan erősek, mint kellene, az elmúlt hetek hideg időszaka visszavetette a fejlődésüket.

Antal Zsolt arról is beszélt, hogy az 5-10 százalékos téli méhpusztulás után tavasszal már van, ahol 30 százalékról beszélnek, amit nem maga a tél, hanem a betegségek okoznak.

„A tavalyi év gyenge volt, így nem tudtak a méhek elég mennyiségű és minőségű virágport gyűjteni, a téli eleséget nem tudták megfelelő minőségben betárolni, nem voltak olyan kiválóak a betelelő méhek. Sokan az atka által terjesztett vírusra panaszkodnak. Ismerek olyan méhészt, akinek nem lesz egy méhecskéje sem.” 

További probléma, hogy hosszú volt ez a márciusi hideg, a méhek nem tudtak időben kirepülni, elvirágzott a mogyoró és a mandula nagy része hidegben, így a méhek nem tudtak virágport gyűjteni.

Bross Péter elmondása szerint a méhésznek mindig az a feladata, hogy erősen tartsa a méhcsaládjait. Az erősség azt jelenti, hogy hány dolgozó méh van egy családban. Ha sok méh van egy családban és az időjárás is kedvez, akkor sok mézet gyűjtenek. A méhészek feladata ezt a mézet szakszerűen elvenni úgy, hogy a méheknek ne essen baja. „Valamennyi mézet mindig a kaptárban kell hagyni, nem szabad, hogy a méhcsalád egy napig is éhezzen, vagyis mindig csak a felesleget vesszük el.” Antal Zsolt szerint abban tudnak a méheknek segíteni, hogy minél gyorsabban regenerálódjanak, de a méh akkor is 21-24 napra kel ki, akárhogy kedveznek nekik. „Minden nap viszek nekik meleg vizet, próbáljuk takarni őket, hogy a meleget jobban meg tudják tartani, hogy kevesebb energiát kelljen fordítaniuk arra, hogy fűtsenek.”

Az országban és Európában egyébként a mézkészletek kifogytak, a termelőknél még van esetleg egy-két helyen tavalyi méz, így valószínű, hogy a méz ára azon a szinten marad, ahol most van, de ez már a felső határ.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email