Több mint száz kutya talált gazdára tavaly a Sirius Alapítvány érdi menhelyéről

Több mint száz kutya talált gazdára tavaly a Sirius Alapítvány érdi menhelyéről

A Sirius munkatársai hétvégén és ünnepnapokon is ellátják a gyepmesteri feladatokat, emellett jelentős energiát fordítanak a kóbor macskák számának csökkentésére.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Húsz éve működteti az érdi ebrendészeti telepet és állatmenhelyet a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvány. A szervezet 2025-ös beszámolóját Böjtös Andrea és Böjtösné Lakatos Éva elnök ismertette a május 28-i közgyűlésen, ahol részletesen bemutatták az elmúlt év eredményeit, kihívásait és gazdálkodását.

Érd nem tud elég hálás lenni a Sirius munkájáért, ezt hangsúlyozta a polgármester és valamennyi képviselő helyi kis parlamentünkben. A kerek évforduló kapcsán nemrég mi is készítettünk Böjtös Andreával születésnapi podcastet:

A beszámoló szerint 2025-ben összesen 98 kutya került be a gyepmesteri telepre. A befogott állatok a kötelező 14 napos megfigyelési időszak után oltva, parazitamentesítve kerültek át a menhelyre. A Sirius Alapítvány képviselője kiemelte, tavaly egyetlen kutyánál sem kellett eutanáziát alkalmazni a gyepmesteri telepen.

Az év elején 102 kutya volt a menhely gondozásában. Ehhez érkezett a gyepmesteri telepről 98 állat, három kutyát a lakosság adott le, további nyolc pedig hatósági intézkedés nyomán került a menhelyre. Az év során egy kutya pusztult el. Összesen 106 kutyát sikerült örökbe adni, így 2025 végén 104 eb maradt a telepen.

A menhely egyik legfontosabb feladata továbbra is az elkóborolt állatok hazajuttatása. A beszámoló szerint nőtt a mikrochippel ellátott kutyák aránya, ugyanakkor még mindig gyakori probléma a hiányos regisztráció vagy az elavult tulajdonosi adatok. Sok esetben a chip alapján sikerül gyorsan megtalálni a gazdát, így az állatok be sem kerülnek a telepre.

A Sirius munkatársai hétvégén és ünnepnapokon is ellátják a gyepmesteri feladatokat, emellett jelentős energiát fordítanak a kóbor macskák számának csökkentésére.

A képviselők is elsősorban a kóbor macskák helyzetéről, az ivartalanítási programok folytatásáról és a lehetséges megoldásokról kérdezték az alapítvány vezetőit. A kóbor macskák helyzetéről is készítettünk nemrég filmet:

Simó Károly fideszes képviselő is gratulált az alapítvány munkájához és külön kiemelte a 106 sikeres örökbeadást. Arra volt kíváncsi, hogy milyen forrásigénye lenne a kóbor macskák számának csökkentését célzó ivartalanítási program folytatásának. Böjtös Andrea elmondta, a tavaly szeptemberben indult, idén tavasszal lezárult program több mint 3 millió forintból valósult meg, és több mint 300 macska ivartalanítását tette lehetővé.

Hozzátette, hogy egy újabb pályázaton mintegy 2 millió forintos támogatást nyertek, amelynek megérkezése után folytatni szeretnék a programot. Az érdi lakosok számára az alapítvány közreműködésével az ivartalanítás ingyenes lehet.

Tetlák Örs független képviselő a kóbor macskák elhelyezésének lehetőségeiről érdeklődött. Mint fogalmazott, a város számos pontján, üres telkeken és külterületeken jelentős számú macska él, és sok lakossági megkeresés érkezik ezzel kapcsolatban. Az alapítvány vezetői szerint azonban a macskák helyzete alapvetően eltér a kutyákétól, ezért a menhelyi elhelyezés nem jelentene valódi megoldást.

Böjtös Andrea hangsúlyozta, a szakmai tapasztalatok és nemzetközi példák alapján a nagy létszámú macskapopulációk zárt tartása rendkívül költséges, állatjóléti szempontból problémás és hosszú távon nem működőképes. Véleménye szerint a legfontosabb eszköz továbbra is az ivartalanítás és a felelős állattartás erősítése.

Böjtösék hangsúlyozzák, hogy az örökbefogadás felelős döntés. Minden gazdijelöltet személyes beszélgetésen ismernek meg, és szükség esetén kutyaiskolákhoz, szakemberekhez irányítják őket. Tapasztalataik szerint ezzel jelentősen csökkenthető annak esélye, hogy a kutyák később visszakerüljenek a menhelyre.

Kiemelt figyelmet fordítanak az ivartalanításra is. A menhelyről örökbe adott felnőtt kutyák minden esetben ivartalanítva kerülnek új gazdájukhoz, a kölyökkutyák esetében pedig kedvezményes program segíti a későbbi beavatkozást. A Sirius évek óta szívféregszűrést is végez, mivel a betegség az elmúlt évtizedben jelentősen elterjedt Magyarországon. A menhelyre bekerülő új kutyákat automatikusan tesztelik.

A beszámoló pénzügyi adatokat is tartalmaz. Az alapítvány 2025-ben 23,4 millió forint önkormányzati támogatást kapott az ebrendészeti feladatok ellátására, miközben a telep teljes fenntartása 37,14 millió forintba került. A különbözetet az alapítvány az SZJA 1 százalékos felajánlásokból és adományokból fedezte.

A legnagyobb kiadást a személyi jellegű ráfordítások jelentették: a bérekre és járulékokra összesen közel 25 millió forintot fordítottak. Az állatorvosi költségek 4,2 millió forintot, az állatok élelmezése 3,2 millió forintot tett ki.

A Sirius Alapítvány tavaly több közösségi programban is részt vett. A Körösi Csoma Sándor Általános Iskola diákjai adományokat gyűjtöttek a menhely lakóinak, a SPAR és az Állatvédőrség „Mancs a bajban” programja révén pedig élelmiszer- és eszközadományok érkeztek. A Parkvárosi Parádén két örökbefogadható kutyát, Lizit és Fittit is bemutatták a látogatóknak.

Fotók: Érdmost archív

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email