Az egyetlen kiút a járványból az oltottak számának növelése – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a jövő héten már csökkenni fog a fertőzöttek száma. Igaz, a húsvéti rokonlátogatások miatt kedvezőtlenül alakulhatnak a statisztikai adatok, de ez a hatás csak körülbelül két hét múlva jelentkezik majd, és nem túl nagy mértékben – inkább azt lehet mondani, hogy a csökkenés stagnál majd.  

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vírus érzékeny a száraz melegre, ebben bízva a virológus úgy látja: május végére olyan nagy lesz az átoltottság, hogy a járvány harmadik hulláma teljesen lecseng. „Az időjárás is kezünkre játszik, ezért abban bízom, hogy a nyarat maszk nélkül, felszabadulva, kötöttségektől mentesen tudjuk majd élni” – fogalmazott.

Rusvai Miklós hangsúlyozta: az átoltottsági adatokba azokat is bele kell számolni, akik úgy szereztek védettséget, hogy átestek a betegségen. A nyájimmunitás így 40 százalékra tehető, de még mindig messze vagyunk a kívánatos értéktől. A már átesettek oltása is indokolt: a vírusmentességet követően három hétnek kell eltelnie az oltásig. A jelenlegi rendelkezések szerint három hónap a türelmi idő – ez azért van így, hogy spóroljanak a vakcinával, hiszen célszerű az oltóanyagot azoknak tartogatni, akik még nem védettek. Tehát akik átestek már a fertőzésen, azok is aggály nélkül olthatók az átvészelést követő harmadik héttől kezdődően.

Jelen tudásunk szerint a vakcinák tartósabb immunitást adnak, mint a betegség átvészelése: ez legalább 7-8 hónap. Mivel a tesztoltások nagyjából ennyi idővel ezelőtt kezdődtek meg, a szélsőértéket még nem ismerjük. Ez a szám hónapról hónapra növekszik – jegyezte meg. 

Az AstraZenecával kapcsolatos aggályokkal összefüggésben a virológus elmondta: 17 millió beoltottból 15-nél fordult elő trombózis, 22-nél embólia. A 37-ből tizenegyen haláloztak el. „Kizárólag európai uniós országokból jelentettek problémát, Nagy-Britanniából egyetlenegy ilyen esetről sem számoltak be, pedig ott több mint tízmillió adag AstraZenecát használtak fel” – hangsúlyozta. 

Azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e válogatni az oltások között, a virológus úgy nyilatkozott: ez mindenkine jogában áll, de fel kell mérnünk annak kockázatát, hogy az immunizálásunk késedelmet szenved. „Bármelyik vakcina jobb, mint a Covid-fertőzés” – mondta. 

Rusvai Miklós beszélt arról is, hogy az A és az AB vércsoportú koronavírus-fertőzöttek gyakrabban kerülnek súlyos tünetekkel kórházba, nagyobb eséllyel lélegeztetőgépre, és többen is halnak meg közülük. Ennek az az oka, hogy a vörösvérsejtek felszínén lévő A vércsoport antigén egy kissé megváltozott formában a tüdő hámsejtjein is megjelenik, és ehhez a koronavírus kapcsolódni tud. Ezáltal könnyebben bejut a tüdőhámsejtbe, tönkreteszi azt, és súlyos elváltozást okozhat. Legvédettebbek ebből a szempontból a 0-ás vércsoportúak, hiszen nekik nincs ilyen A vércsoport antigénjük.

Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy miért érintett most a középkorosztály jobban a betegségben.

A teljes beszélgetést itt nézheti meg: