Lakossági fórumot tartottak október 7-én a város új településtervéről, amelynek része az új Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ). Hosszú tervező és egyeztető munka eredménye a most bemutatott anyag – hangzott el a tegnapi eseményen.

A településterv első változata tavaly készült el, azóta több egyeztetés zajlott: figyelembe vették a szakmabeliek (építészek, lokális gazdasági szereplők, civil szervezetek, urbanisták) és a lakosság véleményét. Ezen álláspontok, észrevételek, korrekciós javaslatok zömét a városháza Főépítészi Főosztálya beépítette a tervezetbe, aminek mostanra készült el az új változata, amit ismét vitára bocsátottak a kedden megtervezett lakossági fórumon, illetve erre szolgáló elektronikus felületen, az E-TÉR-en.

Mint Csőzik László polgármester köszöntőjében elmondta: a lakosság véleménye szerint a korábbi anyagban túl sok volt az a terület, ahol a szakemberek a városi szövet sűrítését javasolták, és úgy vélték, hogy a kertvárosi karakter ezekben a városrészekben veszélybe kerülhet. Ezért aztán számos ponton változtattak az eredeti elképzeléseken figyelembe véve a lakosság kívánalmait.

„Az érdiek többsége egy telken egy családi házat szeretne látni. A szakmabeliek ugyanakkor úgy vélik, hogy az élet nem ebbe az irányba megy, a fenntarthatóság és az urbanizáció szembemegy a fenti tendenciával. Egy családi ház ökológiai lábnyoma ugyanis nyolcszor nagyobb, mint egy többlakásos épületé. Ezeket a látásmódokat próbáltuk szintetizálni, kompromisszumokat kötni, és ezek halmaza lett az új verzió” – hangsúlyozta Csőzik László, aki maga is a konzervatívabb, a kertvárosiasságot képviselő csoporthoz tartozik.

Az átalakított, Érd kertvárosias jellegét jobban aláhúzó településterv véleményezési eljárása október végéig tart, november végén megkezdődik a záró szakasz, és december végén, esetleg januárban szavazhat a testület a településterv elfogadásáról. Így a szabályozás jövő év elején hatályba léphet. Ezt a lakosság jó része is üdvözli, ugyanis több, a folyamat lezárását sürgető észrevétel érkezett a városvezetéshez.

Varga Melinda főépítész is köszöntötte a jelenlévőket. Utalt a mögöttük álló sok munkára, hangsúlyozva: ez a HÉSZ sem lesz tökéletes, a hibákat pedig akkor veszik majd észre, amikor élesben használják majd. Ezért a főépítészi iroda célul tűzte ki, hogy évente-kétévente felülvizsgálják a szabályozást. Ehhez továbbra is gyűjtik az észrevételeket, javaslatokat.

A lakossági fórumon a településterv kidolgozásában fontos szerepet játszó szakmai csapat, a Város-Teampannon Kft. képviselői foglalták össze egy rövid prezentációban az átdolgozott tervanyagot.

A településterv egyik legfontosabb célja és rendeltetése, hogy újraszabályozza, mekkora épületeket lehet felhúzni a különféle övezetekben.

A kertvárosias lakóövezetekre (ezek alkotják körülbelül 80 százalékát a tervezett összes lakóterületnek) nézve szigorítanak: az építési övezetek többségében kizárólag egy rendeltetési egység építhető – akkor is, ha a telek 1000 négyzetméternél nagyobb. Ezt a szigorítást a városvezetés kérte.

Így ugyanis meg lehet akadályozni a városrendezési célokkal ütköző társasházi beruházásokat, a kertvárosi zöld felélését, és korlátozni lehet az ivóvízhálózat túrterheléséből adódó vészhelyzetek kialakulását is.

A nagy- és kisvárosias területeken (a városközpontban és a forgalmas utak mentén) ugyanakkor sűrítenének, hiszen a városi fejlődésnek ez elengedhetetlen feltétele, ám a 2024-es elképzelésekhez képest a sűrítés jóval kisebb területet érintene. Azaz nem az egész városközpont sűrítésében gondolkodik a városvezetés, hanem egy-egy kisebb mintatömb kialakításában. Ezek segítségével látható lesz, mennyire működnek a fejlesztési elképzelések.

Ez a fajta sűrítés azért is fontos, mert szintén lakossági igény, hogy lehetőleg legyen elérhető mindenféle szolgáltatás egy-egy városrészben. A fodrászattól a fitnesztermen, virágbolton keresztül az élelmiszerüzletig. Tehát szükség van városi alközpontokra, ahol engedélyezik a sűrűsödést, a magasabb, több üzlethelyiséget, akár lakást magába foglaló épületek kialakítását.

A megvalósítás hosszú folyamat lesz, tehát nincsen szó arról, hogy egy-két éven belül megváltozna a városközpont arculata – mondta az ÉrdMostnak Varga Melinda főépítész, hozzátéve: a beépíthetőséget minimális telekmérethez kötik, így az építtetőknek az lesz az érdeke, hogy több szomszédos telket vásároljanak, ahol szellősebben építkezhetnek, így minőségibb épületek jöhetnek létre. Ugyanakkor az új településterv a város több pontján új zöldterületek kialakítását teszi majd lehetővé, továbbá kiemelt szempont az Elvira majorban működő kertészet, faiskola és génbank védelme is.

Fontos még, hogy a 2023 nyarán elrendelt változtatási tilalom hatályát veszti az új településterv elfogadásával, ugyanis a parlament által elfogadott törvények csakis akkor engedélyezik a tilalom elrendelését, ha a tilalom megelőzi az Helyi Építési Szabályzat kidolgozását, amire 3 évet adnak a fölsőbb jogszabályok.

Azaz a változtatási tilalom fenntartását a törvények időben korlátozzák, és ettől a felsőbb előírástól az önkormányzat nem tekinthet el. Így a jövő esztendő valóban egy új korszak nyitánya lesz Érden.

A lakosság részéről is voltak hozzászólások: egyikük kifejtette, a megfogalmazást úgy kéne átdolgozni, hogy véletlenül se fordulhasson elő, hogy a szabályozás például tiltsa a kempingek kialakítását, hiszen a kerékpáros turizmus tekintetében ennek kulcsszerepe van, illetve lehet a jövőben, ha végre megépül az EuroVelo6.

Egy másik érdi lakos megkérdezte, lehet-e jobban egységesíteni az utcafrontokat, mire a szakértők jelezték neki, hogy folyamatban van az arculati kézikönyv átdolgozása is.