Tizenkét korosztályos csapattal vágott neki a 2020/21-es idénynek az Érdi VSE utánpótlása. Milyen várakozások előzték meg az idényt, illetve hogyan alakultak a korosztályok akár létszámilag, akár képességek terén?

– Létszámgondjaink szinte egyik korosztályban sem voltak, bár egy-két csapatnál lehettünk volna többen. Viszont több esetben a játékosok saját korosztályuknál feljebb játszottak és ott is helyt tudtak állni. Olyan labdarúgókról van szó, akik meg is érdemelték, hogy feljebb játszanak. Ami a várakozásokat illeti, az elmúlt években is tapasztalható volt és ezt szerettem volna most is, hogy mindenhol egy kicsit előrelépjünk. Az edzői stáb úgy érzem, mind emberileg, mind szakmailag kimagasló. Ennek megfelelően azt vártam el, hogy azokat az elemeket, amiket megbeszélünk és elvárunk a játékosoktól, azokat a pályán is viszont lássuk. Ez nagyjából meg is valósult ebben a fél évben is.

Az NB III-as csapatban ősszel három saját nevelésű játékos is bemutatkozott. Fügedi Ákos, Kovács Áron és Kertész Bence is debütált. Mellettük viszont Farkas Bálint, Földesi Dominik, Molnár Bence és Pintér Olivér is számos játékpercet töltött a pályán. Vannak-e olyan játékosok az utánpótlásban, akik kiemelkedően szerepeltek és hasonló utat járhatnak be?

– Utánpótlásunk egyik legfontosabb célja, hogy minél több játékos eljusson a felnőtt csapathoz és saját nevelésű játékosokkal tűzdeljük tele a kezdőt.

Idén ez hálistennek sikerült is, amit jól mutat, hogy Kertész Bence négy meccsen is kezdőként lépett a pályára, ahhoz képest, hogy még bőven ifistakorú, de több ifista is készült a kerettel. Rajtuk kívül több játékost folyamatosan figyelünk az U19-esektől, de mind a négy nagypályás csapatunknál van több olyan labdarúgó, akik ha szorgalmasan dolgoznak, reménykedésre adnak okot.

Az U19-es együttes mindegyik mérkőzését lejátszotta, öt győzelemmel, egy döntetlennel és kilenc vereséggel áll a tabella kilencedik helyén. Egy ennyire változatos keretű együttesnél mennyire mérvadó ez az eredmény?

– Ez reális, még azzal együtt is, hogy sok olyan meccs volt, amit nyerhettünk is volna. Habár abszolút nem érdekel, melyik csapat hányadik helyen áll.

A nevelőmunkának köszönhetően már több játékos fent van a felnőtt csapatban, ami azt mutatja, hogy jó úton járunk!

A helyezés már csak azért is reális, mert akik az NB III-asoknál edzenek, azok gyakran nem tudtak játszani az ifiknél, ez viszont inkább büszkeségre kell, hogy okot adjon, mind az edzőnek, mind a játékosoknak.

Az U17-esek őszi idénye nem sikerült jól. Igaz, ebből a társaságból többen már az U19-et erősítik, többen pedig csak most kerültek fel az U15-ből.

– Ez az egyetlen olyan csapatunk, utolsó három meccsét nem tudta lejátszani, hiszen volt, aki lebetegedett, volt, akit nem mertek elengedni a szülők, emiatt létszámgondjaink lettek és ez megakadályozta, hogy lejátsszák a meccseket. Ez a fél év nem volt könnyű az U17-es csapatnak, de azóta több lépést tettünk, hogy megerősítsük őket és tavasszal felhozzuk a színvonalat is.

Az U15-ös korosztály csak a tizenharmadik helyen vonult téli szünetre, de aki látta a mérkőzéseiket, az tudja, hogy a 2–2–11-es mérleg rendkívül csalóka. Tavasszal ezeket a nüánszokat hogyan lehet a mi javunkra fordítani?

– A játék képét tekintve nagyon sok jó dolgot tud ez a csapat. A helyezés értékelésében viszont közrejátszik, hogy négy-öt olyan játékos is van, aki nem ebbe a korosztályba tartozna, hanem egy-két évvel fiatalabb. Ez meglátszik egy olyan csapat ellen, ahol tisztán az adott korosztály játszik, hiába vagyunk ügyesek. A tél feladata, hogy egy-két olyan játékost hozzunk, akik korosztályban és minőségben is javítanának a csapaton.

Az U14-es korosztály mindig speciális. Idén új edzővel, Csiszár Zoltánnal indult a csapat, ahol számos fiatalabb játékos is szerepel, de ahogy előbb említetted, többen már az U15-ösöknél játszanak. Ők egy tanulófázisban lévő csapat, hiszen többen először szerepeltek nagypályán az ősszel.

– Ebben a korosztályban születési év szerint a játékosok közel fele nem ebbe a csapatba tartozna, de a játék képe kielégítő. Tudják a srácok, amit nekik tudniuk kell, de nekik ez az év tanulóév a nagypályán. Jövőre viszont reméljük, hogy ez már eredménnyel is fog párosulni.

Idén viszont már annyira magas volt a létszám ebben a korosztályban, hogy a Pest megyei háromnegyedpályás bajnokságban is indult egy, főként U13-asokból álló második csapat is, akik negyedik helyen telelnek. Mennyire sikerül beintegrálni őket a nagypályára?

– Ha a nagypályás csapatokra azt mondtam, hogy nem mérvadó az elért eredményük, akkor ennél az együttesnél ez hatványozottan igaz. Ez azért van, hogy a nagypályára készülő játékosokat felkészítsük és azoknak is legyen lehetőségük a rutinszerzésre, akik kevesebb lehetőséget kapnak az országos csapatban. Illetve, hálistennek van sok olyan lelkes játékosunk, akik pluszban is kaphatnak meccsterhelést.

A Bozsikos korosztályokban U7-es, U8-as, U9-es, U10-es, U11-es és U13-as együttesekkel is rendelkezik az Érdi VSE és büszkén mondhatjuk, hogy olyannyira nincs itt létszámprobléma, hogy minden tornán vagy fesztiválon több csapat tudott kiállni. Mennyire sikerült elvégezni az eltervezett munkát?

– A legkisebb korosztályoknál a 2020-as évre rányomta a bélyegét, hogy nem tudtunk óvodás foglalkozásokat tartani a vírushelyzetre való tekintettel, emiatt a tavalyi óriási, negyven-ötvenfős létszámunk átállt normálra és így is bőven vagyunk. A szezon folyamán edzői változások is történtek, hogy a megfelelő létszámú edző foglalkozzon a gyerekekkel.

Nagyon ügyes és lelkes játékosokkal rendelkezünk ezekben a korosztályokban, akiknek le tudjuk fektetni az alapokat, hogy a későbbi nagypályás bajnokságra készen álljanak.

Mennyit segít a legkisebbeknél, hogy a Batthyány Sportiskolában elindult a labdarúgásra és kézilabdára specializálódott osztály?

– Nagy büszkeségünk és új alapokra helyezi az utánpótlásunkat, mert itt tizennyolc labdarúgó és több kézilabdás lány egyedi órarend szerint jár iskolába. Nekik heti tizenkét testnevelés órájuk van, ahol nem csak ezzel a két sportággal foglalkoznak. Ez az ő fejlődésük érdekében nagyon fontos szakmai szempont.

Ahogy említetted, az óvodákban nem lehet foglalkozásokat tartani, de az Ovifoci program tovább pörög.

– Amint lehetőségünk nyílik rá, a megszokott rend szerint folytatjuk a foglalkozásokat. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk az ovik vezetőivel és figyeljük, lazítanak-e a szabályozásokon. Ha így lesz, folytatjuk a megkezdett munkát. Ami még fontos ezzel kapcsolatban, és örömmel számolhatok be róla, hogy

Érd városában három óvodában sikerült elindítani a pályaépítést. Információim szerint ezeket tavaszra már át is adhatják. A Bem téri Szivárvány Óvodában, az Erdőszéle Tagóvodában és a Kincses Óvoda is kap ilyen kisebb focipályát, így itt még speciálisabb foglalkozásokat tarthatunk majd.

Hat-tizenkét éves gyermekekről beszélünk, de mennyire lehet látni, hogy a belőlük álló bázis képezheti a jövő felnőtt csapatának alapját?

– Az a fő cél és azért dolgozunk, hogy minél több játékos ezen a pályán, ebben az egyesületben maradjon. Elmondható, hogy

mindegyik korosztályban van legalább három-négy kiemelkedően ügyes játékos, akikben többet lát az ember. Ez reményre ad okot, mellettük pedig vannak még ügyesebbek, akiket például már a Ferencvárossal kötött együttműködésünknek köszönhetően oda is tudunk irányítani, hogy a legmagasabb szinten is kipróbálhassák magukat.

Két játékost most is konkrétan figyel az FTC és az ő csapataikkal készülnek a télen. Az ő jövőjük még kérdőjeles, de minél többen tapasztalhatják ezt meg, annál jobb nekünk és a Fradinak is.

Ebben az idényben is több csapat indult el a Pest megyei Futsal7vége sorozatban. Ez milyen célokat szolgál?

– A téli leállási időszakot próbáljuk egy kicsit kitölteni, hogy ne legyen olyan sok kihagyás nekik, emellett itt is mozognak, meccsben vannak, de elvárás nincs feléjük, hogy mindenáron nyerni kell. Ez sokadlagos szempont.

Mikor kezdik a felkészülést a csapatok és milyen szempontokat veszel figyelembe a tavasz folyamán?

– Mint említettem, az U17-eseknek három mérkőzésüket elhalasztották, ők már február elején meccset játszanak, ezért ők már jövő héten kezdenek. A többiek, január közepén kezdik az edzéseket. Reményeink szerint egy-egy igazolással meg tudjuk erősíteni a csapatokat és mind létszámban, mind képességekben előrébb tudunk lépni..

Vannak-e olyan elvárások, hogy milyen játékrendszert kell ismernie a csapatnak, játékosoknak?

– A szezon közben folyamatosan értékeljük, hogy egy-egy mérkőzésnek mi a hozománya, milyen felállást lehet kipróbálni, mi fekszik megfelelően a keretnek.

Említetted, hogy több csapatot szeretnél megerősíteni. Hogy érzed, vonzóbb lett az egyesület az elmúlt években? Könnyebb meggyőzni a játékosokat?

– Sok környékbeli játékosnak nincs jövőképe, emiatt tudatosítanunk kell bennük, hogy ha szorgalmasan dolgoznak, akkor meg fogják kapni a lehetőséget az NB III-as csapatban. Itt van hova eljutni, hiszen a csapat évek óta a harmadosztály élmezőnyéhez tartozik. Az Érdi VSE-nél a vezetőség és az edzői stáb részéről is megvan a hajlandóság a saját nevelésű játékosok beépítésére.

Ősszel három saját nevelésű játékos Fügedi Ákos, Kertész Bence és Kovács Áron bemutatkozása mellett több fiatal, Farkas Bálint, Földesi Dominik, Molnár Bence és Pintér Olivér is bizonyíthatott a harmadosztályban. Ez mekkora szám? A következő években mivel lennél elégedett?

– Ahogy már mondtam, minden korosztályban van három-négy olyan játékos, aki képességei szerint eljuthat a felnőtt csapatba. Ha minden évben lenne három olyan labdarúgó, aki felkerül az NB III-as együtteshez, akkor én már elégedett lennék.