A tavalyi törvénymódosítás elvette a szülőktől és óvodáktól jogot, hogy maguk döntsenek a további egy év óvodáról. Ezt a jogkört a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a további egy év óvodára vonatkozó szülői kérvényekről. A papírok beszerzésére már nem sok ideje maradt a szülőknek, főleg most, a járványhelyzetben.

Hogyan és hol kell kérelmezni a még egy év óvodát?

Az eljárás a szülő kérelmére indul – ha valaki úgy érzi, hogy a gyereke még nem iskolaérett, az Oktatási Hivatalnak kell beadni a kérelmet.

A kérelmező szülő vagy gyám, illetve a gyerek adatai mellett az óvoda adatait is fel kell tüntetni a kérelmen. Ezen felül azt is le kell írni, milyen ok, körülmény, állapot, egyéni adottság, sajátos helyzet indokolja a további egy évi óvodát. Bármilyen lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhetnek a szülők, elkérhetik az óvodától a gyermekük fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatják (persze ez nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, van, amit ez a dokumentum támaszt alá). Ha van, szakorvosi véleményt vagy a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleményét is csatolni lehet – írja az OH.

Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás – írja a hivatal. Ha az Oktatási Hivatal úgy látja, hogy a döntéshez szakvéleményre van szükség, akkor a területileg illetékes szakértői bizottsághoz fordul. Ilyen esetben szakértői bizottság komplex pedagógiai – gyógypedagógiai – pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálata alapján alakítják ki szakvéleményt, és az Oktatási Hivatal ez alapján dönt.

Mikor nem kell külön kérvényezni a plusz egy évet?

A jogszabályok szerint nincs szükség kérelmre, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a határidő lejárta előtt (azaz január 15-ig) kiállított szakvéleménye már tartalmazza azt a javaslatot, hogy a gyermek maradjon további egy évig óvodában.

Ilyen vélemény a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség – írja a hivatal. A szülőnek ilyen esetben a szakértői bizottság szakvéleményét az óvodában mielőbb be kell mutatni, ez alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben rögzíti ezt a tényt, és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását.

Meddig és hol lehet majd beadni a kérelmeket?

A 2021/2022. tanévre a kérelmeket 2021. január 1-től január 15-ig lehet majd benyújtani – írja az Oktatási Hivatal. Akinek van ügyfélkapuja, az beküldheti elektronikusan, akinek nincs, az kinyomtatja, és aláírva postán feladja január 15-ig. Január 15 a végső feladási határidő, utána se kérvényezni, se módosítani nem lehet.Ha még nincs szakértői bizottsági szakvélemény, az Oktatási Hivatalhoz ugyanebben az időszakban lehet kérelmet benyújtani. A kérelem benyújtásához a kéreleműrlap 2021. január 1-jétől lesz elérhető  az Oktatási Hivatal honlapján.

Fontos, hogy az Oktatási Hivatal döntése kötelező. Amennyiben a szülő/gyám kérte, hogy gyermeke további egy évig óvodában maradhasson, és ezt a kérelmet az Oktatási Hivatal engedélyezi, utóbb a döntés visszavonására nincs lehetőség.

Az idei tapasztalatok tükrében

Érdemesebb a január 1-15. időszakban minél hamarabb, vagy minél később beadni a kérvényt? Előre nem lehet tudni idén mi lesz, de tavaly jobban jártak azok, akik később adták be, a kérvényezési időszakban folyamatosan nőtt az egyből elfogadás aránya, és az utolsó napokban beadott kérvények közül fogadtak el arányaiban a legtöbbet. Persze nincs garancia arra, hogy mindez idén is így lesz – írja a Szülői Hang.

Az OH első körben megpróbál 8 napos rövid („sommás”) határidővel dönteni. Szerencsére az egyből elutasítás – eddig legalábbis – nagyon ritka volt. A tavalyi tapasztalatok szerint a kérvények körülbelül felében tudtak 8 nap után döntést hozni. Ha nem tudnak 8 nap alatt dönteni, akkor egy ún „függő hatályú döntés” születik, ilyenkor jön az OH-tól egy legtöbbeknek értelmezhetetlen jogi nyelven írodott levél. A „függő hatályú” valódi jelentése az, hogy szakszolgálati vizsgálatot rendelnek el, ilyenkor hamarosan jön a másik levél vagy telefon a szakszolgálati időpontról, ami általában 1-2 héten belülre lesz kitűzve. A teljes eljárás határideje ilyenkor 60 nap, de a legtöbbször ennél hamarabb megkapják a szülők a határozatot. 

A szakszolgálaton felmérik a gyermeket, és jó esetben (ez elvárható) beszélnek a szülővel is. A vizsgálat után szóban közlik az eredményt (ez is elvárható). Jogilag az OH dönt, de a gyakorlatban a szakszolgálat javaslatát mindig jóvá szokták hagyni, így érdemben a szakszolgálatnál meg lehet tudni, hogy mi lett a döntés. A vizsgálat részletes eredményét alapesetben nem adják oda, de ha szeretné, akkor pár nap múlva bemehet érte és lefényképezheti, vagy az OH-n keresztül hivatalosan is kikérheti.

A tapasztalatok szerint a szakszolgálati munkatársak nagy többsége lelkiismeretesen végzi a munkáját és pozitívan áll a szülők kéréséhez, a kérelmek többségét el szokták fogadni, vagy előfordul, hogy a szülővel közösen arra jutnak, hogy mégis jobb a gyermeknek az iskola. Ritkábban sajnos az is elfőfordul, hogy a szakszolgálat vagy az adott munkatárs iskolába küldi a gyereket akkor is, ha egyértelmű problémák vannak. 

A tavalyi tapasztalatok alapján a beadott kérvények kb. 90%-át elfogadják, mint ahogy az a lenti diagramon látható. 42%-ban az OH egyből elfogadta a kérelmet, 48%-ban pedig szakszolgálati vizsgálat alapján. A kb. 10% elutasításból 7% szakszolgálati vizsgálat alapján történt, 3% anélkül. Természetesen nincs garancia arra, hogy idén is ugyanígy alakul a statisztika – írja a Szülői Hang.

(forrás: Szülői Hang)